logo

V Sextilis AD

III. Gordianus (238-244).

Epit. de Caes. 27.1.
„Gordianus, Gordianus leányági unokája, a legragyogóbb apától született Rómában”

I. Gordianus a Historia Augusta szerint is III. Gordianus nagyapja volt, de a munka megnevezi emellett az ifjú császár szüleit is: Maecia Faustinát és Iunius Balbust. Syme a két szülő nevét fiktívnek tartja. A Historia Augusta egy másik helyen azt állítja Dexipposra, a III. századi görög történetíróra hivatkozva, hogy III. Gordianus II. Gordianus gyermeke volt, bár később megjegyzi, hogy több történetíró tartja a császárt I. Gordianus leányági unokájának, mint fiúági unokájának. Ez utóbbi adatot és így az epitomátor információját erősíti meg Héródianos is, aki a császár kortársa volt.
A Historia Augusta egymásnak is ellentmondó adatai alapján kijelenthetjük, hogy III. Gordianus szüleit nem ismerjük név szerint, ugyanakkor biztosan I. Gordianus leányági unokája volt az imperátor. A császár epitomátor által említett születési helye (Róma) egyedülálló adat az ókori szöveghagyományban.



Epit. de Caes. 27.1.
„Hat évet uralkodott.”

238 januárja / februárja, valamint 244 eleje között volt uralkodó. Valóban hat éven át, ahogy azt a Historia Augusta is említi.



Epit. de Caes. 27.2.
„Ktésiphón közelében a Philippus testőrparancsnok által feltüzelt katonák gyilkolták meg egy zendülés során életének tizenkilencedik évében.”

III. Gordianust a szasszanidák ellen indított 243. évi sikertelen hadjárata után érte a halál, habár a perzsa propaganda azt híresztelte, hogy a császárt a mishikei csatában ölték meg. A nyugati források azonban csak a testőrparancsnok haláláról számolnak be az ütközettel összefüggésben. Zósimos szerint miután a perzsa I. Shapur nagykirály seregei ellen megvívott misikhei ütközetben elesett Gordianus apósa, Timesitheus praefectus praetorio, a császár Philippust tette meg testőrparancsnokává, az ambíciózus, alacsony származású katona azonban a Carrae és Nisibis között időző imperátor ellen tüzelte a sereget, majd meggyilkoltatta az ifjú uralkodót.
A Historia Augusta egy anekdotát is elmond a császárváltásról, eszerint Gordianus amikor rádöbbent Philippus szervezkedésére, megszavaztatta katonáit, hogy őt, avagy inkább riválisát akarják-e uruknak, ám cselszövés miatt végül kevesebb szavazatot kapott, majd hiába könyörgött életéért, kivégezték.



Epit. de Caes. 27.3.
„Gordianus síremléke”

Gordianus síremlékéről a Historia Augusta, Eutropius és Ammianus Marcellinus is ír. A Historia Augusta szerint a perzsa határ közelében, a Circesium melletti tábornál állt az építmény. Eutropius azt írja, hogy a síremlék húsz római mérföldre feküdt Circesiumtól, az Eufrátesz partján tornyosuló római erődtől. Ammianus Marcellinus arról tudósít minket, hogy a hely a Zaitha (Olajfa) nevű település mellett található.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)