logo

VIII Sextilis AD

Commodus (180-192).

Epit. de Caes. 17.1.
„Tizenhárom évet uralkodott.”

Commodus uralkodásának hosszát Cassius Dio nagyon pontosan hagyományozta az utókorra: „tizenkét évet, kilenc hónapot és tizennégy napot uralkodott”.



Epit. de Caes. 17.4.
„Annyira romlott volt, hogy nagyon gyakran harcolt gladiátorfegyverekkel az amphiteátrumban.”

A Historia Augusta szerint Commodus nemcsak egy fedél alatt lakott az aréna bajnokaival és harcolt velük az amphiteátrumban, hanem időnként kocsiversenyzőként is elindult. A gladiátorviadalokat azonban jobban szerette, a feljegyzések szerint összesen 735 alkalommal küzdött az arénában, amelyek közül 365 párviadalra még Marcus Aurelius uralkodása alatt került sor, tehát a filozófuscsászár megengedte fiának ezt az alantasnak számító időtöltést. Commodus kedvenc gladiátorai a secutorok voltak, s mindig bal kézzel harcolt.
A flaviusi amphiteátrum mellett álló Nero-féle Colossust átalakíttatta úgy, hogy az ő fejét ábrázolja a szobor, majd Herculesre jellemző bunkósbotot adatott a márványkolosszus kezébe, lábához bronz oroszlánt készíttetett mesterembereivel és a következő szöveget íratta az ily módon Commodus-Herculessé átformált szobor talapzatára: „A secutorok bajnoka, az egyetlen balkezes harcos, aki tizenkétszer legyőzött ezer embert.”
Bár a secutorok karddal küzdöttek, Commodus Héródianos szerint leginkább az íj és a lándzsa mestere volt, sohasem kényszerült második lövésre avagy dobásra, s mindig a homlokuknál, vagy a szívüknél találta el a levadászandó állatokat. Európában ismeretlennek számító lényeket szállítottak Etiópiából és Indiából Rómába, csakhogy a császár végezhessen velük. Commodus kedvelt időtöltése volt a struccok oly módon történő megölése, hogy a nyíl szabályosan lefejezze a keskeny nyakú madarakat.
Héródianos szerint a császár egyedül bikákat nem ölt soha, valószínűleg vallási indíttatásból. Állítólag több ezer állatot mészárolt le élete során, Cassius Dio pedig megjegyzi, hogy még elefántot, vízilovat és tigrist is ölt. Tudjuk, hogy Commodus meggyilkolását a császár szégyenletes terve siettette, az imperátor ugyanis secutornak öltözött consulként szeretett volna újév napján megjelenni a nép előtt, s tervbe vette a hivatalos consulok, Erucius Clarus és Sosius Falco megölését is.



Epit. de Caes. 17.5.
„A szabados származású Marcia (...) amikor már lelkét teljesen gúzsba kötötte, a fürdőből kilépő uralkodónak mérgezett italt nyújtott át. ”

Marcia Aurelia Ceionia Demetriasról, Commodus ágyasáról ír az ismeretlen epitomátor. Nagyon alacsony származású, felszabadított rabszolga apától (Marcus Aurelius Sabinianustól) született asszony volt, aki a császárral való kapcsolata előtt Marcus Ummidius Quadratus Annianus szenátornak, valamint a szenátor intézőjének, Eclectusnak volt az ágyasa. Eclectus később valószínűleg már Commodus halála után feleségül is vette Marciát.
Cassius Dio és Hippolytus ellenpápa is állítja, hogy Marcia keresztény, vagy legalábbis keresztény szimpatizáns volt. A keresztény auktor azt is ránk hagyományozta, hogy a császári ágyas és Viktor (Victorius) pápa között baráti és szoros kapcsolat állt fenn. Marcia a pápa kérésére meggyőzte Commodust, hogy engedje haza a Szardínia szigetére száműzött keresztényeket. Marcia később már akkora befolyást szerzett magának a császárnál, hogy szerepe lehetett a nagyhatalmú praefectus praetorio, Cleander megbuktatásában is. Egy felirat szerint legalább három gyermeke született, hisz kiérdemelte a femina stolatát, amelyet csak a három gyermekkel bíró asszonyok kaphattak meg.
Commodus halálát is Marcia okozta, ahogy azt az epitomátor is elbeszéli. Héródianos szerint az asszony miután sírva könyörgött Commodusnak, hogy ne akarja alantas módon, gladiátoröltözetben köszönteni az újévet, felfedezte nevét a sértődött császár által összeírt kivégzendők listáján, amit egy táblán Commodus kisfiú szeretője, „Philocommodus” véletlenül kivitt az uralkodó hálószobájából. A felismerés eredménye lett a mérgezés, majd Commodus agyonveretése. Marcia alig néhány hónappal élte túl szeretőjét, Didius Iulianus uralkodása alatt, 193-ban (március végén / április elején) végezték ki.



Epit. de Caes. 17.6.
„Végül egy ellene küldött különösen izmos birkózó fojtotta meg életének harminckettedik évében. ”

Commodus a mérget kihányta, illetve lehetséges, hogy ellenmérget is bevett, emiatt Marcia, illetve az asszony két másik összeesküvő társa a kivégzendők listájára ugyancsak felkerült Laetus praefectus praetorio, illetve Eclectus, Marcia majdani férje beküldtek hozzá egy izmos atlétát, Narcissust, aki megfojtotta az imperátort. Commodust valóban a harminckettedik évében ölték meg, hiszen 161. augusztus 31-én született és 192. december 31-én halt meg.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)