logo

V Sextilis AD

Caligula (37-41).

Epit. de Caes. 3.4.
„Még a három nővérének is erőszakkal vette el a tisztaságát.”

Suetonius is kijelenti munkájában, hogy Caligula „mindhárom nővérével bűnös viszonyt folytatott.” A legjobban közülük Drusillát szerette, amit azok a pénzveretek is igazolnak, amelyek hátlapján a három lánytestvér látható, s Drusilla áll középen. A császár másik két lánytestvérét Livillának és Antonia Minornak hívták. Eutropius arról tudósít, hogy Caligulának lánya született az egyik testvérétől, akit el is ismert törvényes gyermekének.
Az információ tévedés, a szöveghagyománynak az lehetett az alapja, hogy a császár a Misonia Caesoniától született leányát Drusillának nevezte el, ahogy arról Cassius Dio beszámol.



Epit. de Caes. 3.5.
„Jupiternek nyilvánította magát vérfertőzése miatt”

Cassius Dio szerint az őrült császár számos istent megpróbált megszemélyesíteni, így Jupiter mellett Neptunként, Herculesként, Bacchusként és Apollóként is megjelent az emberek előtt, sőt néha női istenségek bőrébe bújt, például lunoéba, Dianáéba és Venuséba. A közeli rokonok, elsősorban unokatestvérek közötti házasság a Ptolemaida Egyiptomban volt elterjedt.



Epit. de Caes. 3.8.
„Elrendelte, hogy úrnak szólítsák”

Keleti mintájú nyílt egyeduralmat vezetett be az aktussal Caligula. Suetonius elmesél egy anekdotát a parancsról: amikor egyszer külhoni uralkodók jártak Rómában és a vendégek elkezdtek vitatkozni egymással előkelő származásukról, Caligula Homérost idézve így kiáltott fel: „Egy legyen az úr, egy a király!” A κοίρανος görög kifejezés pontos fordítása az epitomátor által használt „úr” (dominus) szónak. Egy helyen Suetonius is a latin dominus kifejezéssel utal Caligulára.



Epit. de Caes. 3.9.
„Három mérföld hosszan, a Puteolanusi-öböl gátjai között, hajókat kapcsolt össze kettesével.”

A mai Pozzuoli-öbölről van szó, amely a Nápolyi-öböltől északnyugatra található. A környék elsősorban Baiae városa a szenátorok és a római előkelők körében kedvelt üdülőhelynek számított a császárkorban, illetve itt állomásozott a misenumi flotta is, amelynek a Marcus Agrippa által építtetett kikötő, a Portus Iulius volt a központja. A Iosephus Flavius, Suetonius és Cassius Dio által is említett hidat Caligula Baiae és Puteoli (Suetonius és Cassius Dio), vagy Misenum és Dikearkhia (Iosephus Flavius) között építtette fel 39 nyarán, hogy beteljesítse Thrasyllus próféciáját.
Az Epitome pontos mértékegységet nem ad meg, „3000 távolságról” beszél, amikor szóba kerül a híd hossza, ezt szokták 3 mérföldnek (3000 passus) fordítani. Érdemes összevetni a történetírói adatokat, így talán közelebb kerülhetünk az Epitome információjához is. Iosephus Flavius harminc stadion, Suetonius körülbelül háromezerhatszáz lépés, Dio pedig huszonhat stadion hosszú építményről beszél munkájában.

Számoljuk át az adatokat mai SI-mértékegységre, méterre!
1 láb (pes) = 0,2962 méter 5.000 láb (pes) = 1.000 passus (lépés) = 1 római mérföld
1 pous (görög láb) = 0,30856 méter 600 pous (görög láb) = 1 stadion
Iosephus Flavius: 30 stadion = 18.000 pous => 18.000*0,30856 = 5554,08 méter
Suetonius: 3.600 passus = 18.000 pes => 18.000*0,2962 = 5331,6 méter
Dio: 26 stadion = 15.600 pous => 15.600*0,30856 = 4813,536 méter
Epitome de Caesaribus: 3 római mérföld = 15.000 pes => 15.000*0,2962 = 4443 méter

Amint látjuk, az epitomátor adata közel esik Dioéhoz, tehát valóban római mérföldről (avagy ennek megfelelő 3000 passusról) van szó a késő ókori szövegben. Érdekes kvantitatív információ, hogy Iosephus és Dio adata között 222 és fél méter, Suetonius és Dio adata között 518 méter, míg Dio és az Epitome adata között 370 és fél méter az eltérés. A híd hosszát a későbbi korok egyre kisebbnek gondolták. Vajon mind a négy forrás a maga korának távolságát adta meg? Egy kilométerrel kisebb lett volna a Puteolanusi-öböl két végpontja közötti tengeri távolság a IV-V. század fordulóján, mint az I. század utolsó felében? Esetleg az eltérő adatok azt jelzik csupán, hogy többféle hagyomány élt a híd öbölön belüli pontos helyével kapcsolatban? Vagy talán a híd feltételezett alakja (Suetoniusnál egyenes, Dionál holdsarló alakú) mögötti ellentmondások jelentik a magyarázatot a különböző számokra? Összefüggenek vajon az eltérő hosszúságadatok a Portus Iulius esetleges átépítéseivel?

Feltételezhető, hogy a Puteolanusi-öböl partszakasza a császárkorban többször is jelentősen átalakult (gondoljunk csak a térséget megrázó 62-es földrengésre, vagy a Vezúv 79-es kitörésére, illetve az emberi tényezőre: itt épült fel a birodalom egyik legnagyobb kikötője), így az eltérő történetírói hosszadatok a földrajzi környezet átalakulására utalhatnak. A császárkorban egyre kisebb lett az öböl, ahol egykor Caligula hídja feküdt. Ez az elgondolás egyszersmint azt is jelentené, hogy az ókorban ellentétes folyamatok játszódtak le, mint a középkortól a XXI. századig terjedő időintervallumban, hiszen a császárkorhoz képest az öböl területe növekedett az utóbbi 1500 évben, a tenger ugyanis elárasztotta a Portus Iulius kikötőt és ma Baiae régészeti parkjának nagy része víz alatt található.



Epit. de Caes. 3.10.
„A császár végül a katonák által leszúrva vesztette életét. ”

Caligulát 41. január 24-én gyilkolták meg a nap hetedik órájában a Cassius Chaerea vezette összeesküvők. A gyilkos csapást Suetonius és Dio feljegyzései szerint Cassius Chaerea, avagy Cornelius Sabinus mérte rá.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)