logo

VIII Sextilis AD

A Gordianusok (238) Pupienus és Balbinus (238).

Epit. de Caes. 26.1.
„Maximinus uralma alatt két Gordianus, a principatust megszerző apa és fiú”

A Gordianusok 238 januárjában ragadták magukhoz a hatalmat Thysdrusban, Africa provinciában. Lázadásuk okaként azt említi Héródianos, hogy Libya Maximinus Thraxhoz hű procuratora nagyon kemény kézzel kormányzott és hatalmas vagyonokat kobozott el a helyi földbirtokosoktól.
A császárrá lett Gordianusok Karthágóba tették át székhelyüket, Maximinus szobrait pedig ledöntötték. Rómában a szenátus elismerte az új imperátorokat, a trákot a haza ellenségévé nyilvánították, a hozzá hű praefectus praetoriot, Vitalianust pedig megölték a Gordianusok emberei. Eközben azonban Numidia helytartója, Capellianus, aki régóta ellenséges viszonyban állt a Gordianusokkal, megújította a Maximinusnak tett hűségesküjét és megindult Karthágó ellen. I. Gordianus kétségbeesésében öngyilkos lett, felakasztotta magát, a helyét pedig fia, II. Gordianus vette át, aki azonban elesett a Capellianusszal vívott ütközetben. Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Sempronianus Romanus Augustus Africanus és ugyanilyen nevű fia alig húsz napon át uralkodtak 238 januárjában.



Epit. de Caes. 26.2.
„Hasonló gyorsasággal ölték meg a hatalmat magához ragadó Pupienust és Balbinust is. ”

238 januárjának végén, vagy februárban, a Gordianusok halála után a szenátus két szenátort tett meg császárnak: Imperator Caesar Marcus Clodius Pupienus Maximus Augustus volt az egyikük és Imperator Caesar Decimus Caelius Calvinus Balbinus Pius Felix Augustus volt a másikuk. A felsorolásoknál mindig Pupienust említették elsőnek, tehát ő volt a megbecsültebb, rangidős augustus.
A római köznépnek egyáltalán nem tetszett a választás, elsősorban Pupienus császársága miatt elégedetlenkedtek, de I. Gordianus unokájának (III. Gordianus) a Caesarrá emelésével sikerült nagy nehezen lecsillapítani az elégedetlenkedőket. Ezután Balbinus Rómában maradt, míg Pupienus elutazott Ravennába, hogy sereget gyűjtsön a Maximinus Thrax elleni háborúhoz. Az észak-itáliai városban jutott el hozzá a barbár trák imperátor halálhíre. Pupienus ezután Aquileiába ment, ahol a város lakói császárként köszöntötték, majd néhány nap után visszatért Rómába.
238 májusának elején a Palatínuson testőrcsapatok ütöttek rajta a társcsászárokon, mivel nem tetszett nekik, hogy helyettük a szenátus választott uralkodókat. Pupienust és Balbinust megkínozták (szakállukat és szemöldöküket kitépdesték), majd a társimperátorokkal szimpatizáló germán testőrcsapatok érkezésének hírére sietve meggyilkolták őket. Héródianos és a Historia Augusta Pupienust általában a másik nevén Maximusnak hívja, bár utóbbi forrás néhány helyen használja a Pupienus, illetve a Pupienus sive Maximus névalakot is. A Philocalus-féle kalendárium szerint kilencvenkilenc napig uralkodtak.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)