logo

V Sextilis AD

Pannonia az Epitomében

Az Epitome de Caesaribus számos szöveghelye említ itáliai helységneveket, illetve római épületeket és helyszíneket, éppen ezért a legtöbb történész azon a véleményen van, hogy az ismeretlen epitomátor egy római, vagy Róma környékén élő előkelő szenátor volt Honorius császár uralkodásának idején. De mi a helyzet Pannoniával? Hány alkalommal olvashatunk pannoniai helyszínről, vagy Pannoniával összefüggésbe hozható történésről a késő ókori breviáriumban? Van-e olyan szöveghely, amelynek különösen fontos a jelentősége? Az Epitome Pannoniával összefüggő részletei a következők:

1. Epit. de Caes. 1.7. „(Augustus) a pannonokat adófizetőkké tette.”

2. Epit. de Caes. 2.9. „Miközben (Tiberius) irtózatos dühvel büntetett meg ártatlanokat, bűnösöket, a saját hozzátartozóit és idegeneket egyaránt, s mivel a hadügyeket kiengedte a kezéből, Armeniát a parthusok, Moesiát a dákok, Pannoniát a szarmaták, Galliát pedig a szomszédos törzsek dúlták fel.”

3. Epit. de Caes. 16.3. „Sehol sem volt tudniillik nyugalom a fegyverektől, az egész keletet, Illyricumot, Itáliát és Galliát háborúk perzselték.”

4. Epit. de Caes. 16.12. „Életének ötvenkilencedik évében, Bendobonában halt meg betegségben.”

5. Epit. de Caes. 17.2. „Amikor ugyanis atyja halálának óráján arra figyelmeztette, ne hagyja a már gyenge barbároknak férfiasságukat visszanyerni, ő imigyen válaszolt: egy egészséges ember egymás után végre tudja hajtani a feladatokat, egy halott viszont már semmire sem képes.”

6. Epit. de Caes. 19.2. „Az ő (Didius Iulianus) idejében emelték augustusszá (...) Septimius Severust (...) a pannoniai Sabariában.”

7. Epit. de Caes. 29.1. „Decius Pannonia Inferiorból, Bubaliában származott, s harminc hónapot uralkodott.”

8. Epit. de Caes. 32.3. „Az uralkodásuk alatt Regillianust Moesiában (.) imperátorrá tették.”

9. Epit. de Caes. 33.1. „(Gallienus) átadta magát az ágyasok iránti különféle vágyainak, áhítozott felesége, Salonina és a Pipa nevű ágyasa iránt, akit az apja, a markomannok királya által jóváhagyott egyezség értelmében, Pannonia Superior egy részéért cserébe, házasság látszatával maga mellé vett.”

10. Epit. de Caes. 35.1. „Aurelianus egy jelentéktelen származású apától született, aki úgy beszélik egy nagy tiszteletű szenátor, Aurelius szabad földbérlője volt valahol Dacia és Makedonia között.”

11. Epit. de Caes. 37.1. „Probus egy falusi, kertészkedésben jártas apától, név szerint Dalmatiustól született.”

12. Epit. de Caes. 37.3. „(Probus) megengedte a galloknak és a pannoniaiaknak, hogy szőlőskertjeik legyenek. A Sirmium közelében lévő Termékeny-hegyre és a Moesia Superiorban lévő Arany-hegyre a katonaság munkájával szőlőskerteket ültetett.”

13. Epit. de Caes. 37.4. „(Probust) Sirmiumban, a Vastoronyban ölték meg.”

14. Epit. de Caes. 40.10. „A Herculius melléknevű Aurelius Maximianus vad természettel, lángoló szenvedéllyel bíró, megnyilvánulásai alapján ostoba ember volt, s paraszti sorból, Pannóniából származott.”

15. Epit. de Caes. 40.10. „Sirmiumtól nem túlságosan messze még manapság is látható a hely ugyanis ugyanide palotát épített -, ahol a szülei egykor napszámos munkát végeztek.”

16. Epit. de Caes. 41.5. „Először Cibalánál, a Hiulca nevű mocsár mellett, éjjel, Constantinus nevében támadtak rá Licinius táborára, amely következtében Licinius megfutamodott... ”

17. Epit. de Caes. 41.20. „(Constantinus örökösei) a kormányzásra megkapott birodalomrészeket önállóan irányították: ifjabb Constantinus az összes Alpokon túli területet, Constantius a Márvány-tengertől Ázsiáig és a keletig húzódó földeket, Constans Illyricumot, Itáliát és Afrikát, Delmatius Thrákiát, Makedoniát és Achaiát, Annibalianus, Delmatius caesar testvére pedig Armeniát és a környező szövetséges népeket.”

18. Epit. de Caes. 41.25. „Amikor (Constans) halála kitudódott, hadvezére, Vetranio Pannóniában, Mursia városában megkaparintotta a hatalmat.”

19. Epit. de Caes. 42.4. „És ez idő tájt aratott győzelmet a Magnentius-szal harcoló Constantius is Mursia közelében. Szinte sehol máshol nem fecsérlődött el jobban a rómaiak ereje, mint ebben a csatában, s a birodalom egészének szerencséje lehanyatlott.”

20. Epit. de Caes. 44.1. „lovianus, akit a Varronianus nevű atyja nemzett, a Pannonia provinciában található Singido földjének lakosa volt.”

21. Epit. de Caes. 45.2. „(Valentinianus) édesapját, az alacsony származású, Cibalaeben született Gratianust Kötélverőnek nevezték, mert a rabszolgákat vezető kötelet még öt katona sem tudta kicsavarni a kezéből.”

22. Epit. de Caes. 45.8. „Amikor Valentinianus Bergentioban a kvádok követségének válaszolt, egy szélütéstől hangja elállt, s tiszta tudattal, életének ötvenötödik évében kilehelte lelkét.”

23. Epit. de Caes. 45.10. „Halála után Equitius és Merobaudes tanácsára az alig négyéves, édesanyjával a közelben tartózkodó, onnan előkerített Valentinianust imperátorrá emelték.”

24. Epit. de Caes. 47.1. „Gratianus, Sirmium szülötte édesapjával, Valentinianus-szal nyolc évet és nyolcvanöt napot, atyai nagybátyjával és testvérével három évet, ugyanezen testvérével és Theodosiusszal négy évet, mindannyiukkal, valamint Arcadiusszal pedig hat hónapot uralkodott.”

25. Epit. de Caes. 48.1. „(Theodosiust) Gratianus császár tette imperátorrá Sirmiumban, s tizenhét évet uralkodott.”

Összesen huszonöt olyan szöveghelye van tehát az epitomátornak, amelyet kapcsolatba lehet hozni Pannoniával. A legfontosabb ezek közül az egyedi adatot közlő, Septimius Severus kikiáltási helyszínét talán helyesen megadó Epit. de Caes. 19.2, amely szerint az imperátort Savariában emelték császárrá. Itt kell újra utalni a 119-120. oldalon már tárgyalt hipotézisre. Míg a Historia Augusta Carnuntumot említi a kikiáltás helyszíneként, addig Sasel Kos az epitomátor városa, tehát Savaria mellett érvel. A hipotézis szerint Aurelius Victor munkájában azért nevezi Severust császárrá történő kikiáltásakor tévesen Syria legatusának, mert „Syria” és „Savaria / Sabaria” hangalakjukat tekintve összekeverhető földrajzi nevek. Victor tehát Sasel Kos szerint arra szeretett volna utalni Syria hibás említésével, hogy Severust Savariában kiáltották ki uralkodóvá. Kovács Péter a kérdést vizsgálva kompromisszumos hipotézissel állt elő: „A csapatok által történt kikiáltás nyilván a carnuntumi táborban történt, de az viszont lehetséges, hogy a már Itáliába készülő Severus Savariában, talán a tartománygyűlés területén fogadta az őt támogató csapatok küldötteit.”

Az Epitomében legtöbbet szereplő pannoniai földrajzi név ugyanakkor Sirmium városa, amelyet ötször nevez meg a szerző, egyszer pedig utal csupán a településre.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)