logo

V Sextilis AD

Az egyes fejezetek felépítése

Az ismeretlen epitomátor minden egyes fejezetét, minden egyes császárról szóló leírását nagyjából ugyanúgy építi fel. A szerkesztés leginkább a biográfiákat utánozza, éppen ezért Suetonius, Marius Maximus, a Historia Augusta, valamint a breviáriumok közül Aurelius Victor hatása érzékelhető leginkább a munkán. Léteznek ugyanakkor olyan egységek az Epitome de Caesaribuson belül (például a 40. vagy a 41. fejezet), ahol a sok tárgyalandó császár és ellencsászár miatt kisebb, vagy nagyobb mértékben felborul a bevett séma. A fejezetek általában a következő felépítést követik:

1. A császár neve, ragadványneve, származása, fontosabb tettei az imperátori akklamáció előtt, a császárrá történő kikiáltás körülményei.

2. Az uralkodás általános jellemzése. Pozitív vagy negatív volt-e a császár regnálásának a későbbi megítélése?

3. Belpolitika, törvénykezés, építkezések.

4. Külpolitika, külső háborúk, fellépő ellencsászárok és usurpátorok, illetve a lázadók későbbi sorsa.

5. A császár életmódja, jó és rossz tulajdonságai, külseje, kedvtelése, hobbija. Rövid történetek az uralkodó magánéletéről.

6. A császár halála, halálának körülményei és ideje, uralkodásának hossza, kitüntetései, temetése, temetésének körülményei. Istenné avatása, vagy a damnatio memoriae említése. A fejezetek egyes egységei általában alig néhány mondatból állnak, egyedül az anekdoták hosszabbak és részletezőbbek, ezeknél a történeteknél azonban kevésbé a történeti hitelességen, hanem inkább a szenzáción és a meghökkentésen van a szerző hangsúlya. Az anekdoták teszik azonban igazán biográfiai jellegűvé a breviáriumot.


Forrás: részletek Sólyom Márk: Epitome de Caesaribus, Az utolsó latin nyelven írt pogány történeti munka című doktori disszertációjából (2018)