logo

XXV Junius AD

Az ideálkép és a római hétköznapok

Az állítólagosan Romulus által stabilizált házasságmodell - hivatalos, az állam által elfogadott és támogatott ideálképként - a római történelem során gyakorlatilag mindvégig változatlan marad; sőt, a család fentiekben vázolt ideálképének gyakorlati megvalósítása bizonyos értelemben a "boldogság" római mintaképének is számít. A kettős irányban (a családi ősök és a res publica felé) megvalósuló kötelességteljesítés egyben az ideális római polgár boldogságát is meghozza - mert ugyan mi jelenthet nagyobb boldogságot egy római polgár számára, mint a kötelezettségek megfelelő teljesítése?

A "római boldogság" mintaképének a közvélemény hosszú ideig a Kr. e. III. században élt Quintus Caecilius Metellust tartotta, akiről többen is megemlékeznek, és őt egyhangúlag a "boldog római polgár" mintaképeként mutatnak be.

A "római boldogság" koncepciója a következőket tartja a legfontosabbnak egy polgár életében: a polgár a közélet területén lehetőleg minél nagyobb sikerek érjen el (Metellus fontos közfeladatokat látott el); a magánéletben minél több gyermek (Metellus három fiút és három leányt mondhatott magáénak), akik közül a fiúk mindenben az apa példáját követik (Metellus mindhárom fia konzuli rangra emelkedett, sőt egyikük censor és triumphator is lett), a leányok pedig római családanyákká válnak.





Dr. Péter Orsolya Márta


Dr. Péter Orsolya Márta tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Római Jogi Tanszék