logo

XXI September AD

Politikai pártok - Optimates és Populares

A római állam „politikai pártjai” a köztársaság végén, a polgárháborúk korszakában alakultak ki. Ezek a szó mai értelmében nem voltak pártok, nem volt szervezetük, tagságuk, a különbség közöttük csak azokban a politikai módszerekben fogható meg, amellyel céljaikat elérni igyekeztek. A módszerek állították mögéjük a támogatókat, és ennek alapján minősítették őket a legjobbaknak (optimates) és néppártiaknak (populares).


Az optimaták (optimates)

A korai elemzések a senatori és gazdag lovagrendi nobilitas pártjának tekinti, akik a megszerzett vagyoni helyzetükön alapuló hatalmuk megtartására a senatuson és a legfőbb magistraturákon keresztül törekedtek. Ezért nevezték őket „senatusi”, illetve „konzervatív” pártnak. Politikájukban a hivatkozási alap a „populus Romanus”, a római nép, és valóban az egész nép érdekeit értették alatta.
Politikai ellenfeleiket tyrannusszal és a mos maiorum megsértésével vádolva igyekeztek hatástalanítani és kiiktatni a politikai életből. A mos maiorumra, az ősi római szokásjog viselkedést és politikai életet egyaránt megszabó íratlan kódexére történő hivatkozás miatt nevezték őket konzervatívoknak. Legismertebb képviselőik Marcus T. Cicero, Gnaeus Pompeius és Lucius C. Sulla voltak.


A néppárt (populares)

Az a társadalmi csoport volt, amely hatalmát a népgyűléseken (concilia plebis) keresztül igyekezett érvényre juttatni. Vagy maguk is betöltötték a néptribunusi tisztséget (tribuni plebis), vagy rajtuk keresztül, az ő támogatásukkal igyekeztek javaslataikat a népgyűléseken elfogadtatni. Az optimatákkal szemben a populus Romanus szegényebb rétegeinek ügye (agrárkérdés, adósság-elengedés) gyakrabban fordult elő náluk, illetve igyekeztek elérni a politikai ellenfeleik (senatorok) jogainak korlátozását is. Ez az utóbbi – a mos maiorum megsértése – volt főként az az ok, amely a két csoport közötti, gyakran erőszakhoz vezető konfliktusokat okozta.
A populares legismertebb képviselői a Gracchus fivérek, Marius, Cinna és Iulius Caesar voltak. A legszélsőségesebb néppárti populista (demagóg) politikusok közé tartozott Catilina, Saturninus és Clodius Pulcher




T. Horváth Ágnes