logo

IX Sextilis AD

Iuvenalis élete

Decimus Iunius Iuvenalis 50 körül született a campaniai Aquinumban. A szatíráit megőrző kéziratokban több hosszabbrövidebb életrajz (vita) maradt fenn róla, ám azt nem lehet tudni, megbízható forrásokból merítették-e adataikat. A montpellier-i kézirat életrajza szerint egy gazdag libertinusnak volt fia vagy neveltje. Ezt az adatot megbízhatónak tarthatjuk, mert a szatíráiban megmutatkozó nagy műveltségét csak jó grammatikai és retorikai iskolákban szerezhette, s ehhez bizony pénz kellett. De nem kételkedhetünk az életrajz azon adatában sem, hogy életének csaknem felét szónoklással töltötte, mert Martialis 92 körül „ékesen szóló Iuvenalis"-nak mondja (facunde ... Iuvena-lis 7, 91, 1).
Ugyanezen könyv 24. epigrammájában Martialis barátságukat Pyladés és Orestés, Théseus és Pirithoos barátságához hasonlítja. Ez az epigramma azt is bizonyítja, hogy 92 körül Iuvenalis biztosan Rómában volt. De Rómában lehetett 100 körül is, a már Bilbilisben élő Martialis ugyanis a saját, kötöttségektől mentes falusi életét egybeveti a Róma dombjain izzadó Iuvenaliséval (12, 18, 1-9), aki a hatalmasok küszöbét koptatja (per limina ... potentiorum). Ez utóbbi kijelentésből nem kell feltétlenül arra következtetni, hogy Iuvenalis szegény volt, hanem arra, hogy neki is voltak patronusai, s ez az antik Rómában természetes jelenség volt: patronusok nélkül nem sokra vihette az ember.

Szintén valószínűnek tarthatjuk az életrajznak azt az adatát, hogy Iuvenalis „katonai ranggal volt kitüntetve", mert Aqui-numban fennmaradt egy felirat — később ugyan az eredeti elkallódott —, amely szerint Iuvenalis katonai tribunus vagy praefectus volt. Ugyanezt megerősíteni látszik az a tény, hogy Martialis barátai között több katonatiszt volt. Igaza lehet tehát Horváth István Károlynak, aki feltételezi, hogy Iuvenalis a nyolcvanas években katonáskodott, a kilencvenes években pedig ügyvédi gyakorlatot folytatott.

Több életrajz szól Iuvenalis száműzetéséről, de adataik ellentmondanak egymásnak. Ioannés Malalas és a Suidas-lexikon Domitianus korára teszi száműzetését, az említett életrajz pedig azt állítja, hogy a költőt nyolcvanéves korában száműzték Egyiptomba. A Domitianus alatti száműzetésnek ellentmondani látszik az, hogy Martialis egyetlen szóval sem utal említett epigrammáiban barátja száműzetésére. Bár arra sincs biztos adatunk, hogy a költőt nyolcvanéves korában száműzték, de ki sem zárható, mert szatíráinak belső érveiből úgy tűnik, hogy 130 körül még élhetett, s Egyiptomról saját tapasztalatai alapján ír (vö. 15, 45). Az életrajzok azt is tudni vélik, hogy a költőt egy Paris nevű színész miatt száműzték. Ez a Paris nem lehet azonos a híres Paris nevű pantomimusszal, akit Domitianus 83-ban megöletett, s Martialis írta meg a sírversét (11, 13).

,Szatíraírói tevékenységét későn kezdhette: Martialis egy szóval sem utal rá, hogy barátja költő lett volna. Első szatíráját 100 utánra datálhatjuk azon az alapon, hogy említi Marius Priscus száműzetését (1, 49), akit 99/100-ban ítéltek el. A hatodik szatíráját 115 után írta, mert említ benne egy üstököst (6, 407), amely ebben az évben volt látható. A 15. szatírájában hivatkozik Iuncus consulra, akiről tudjuk, hogy 127-ben kapta meg ezt a tisztséget.


Forrás: Adamik Tamás - Római irodalom az ezüst korban