logo

XXX Novembris AD

Róma és a görög műveltség

Róma alapítása i. e. 750 táján úgy ment végbe, hogy a Tiberis parti hét halmon szétszórt latin településeket várossá egyesítették. A rómaiak abban az időben etruszk uralom alatt éltek, s csak száz év elteltével, véres felkelés árán sikerült kivívniuk függetlenségüket. Ekkor láthattak hozzá saját államszervezetük kiépítéséhez.

Az erősen militarizált, katonai irányítás alatt álló római köztársaság gyorsan megerősödött, s előbb Közép-Itáliára terjesztette ki hatalmát, majd fokozatosan az Appeninn-félsziget valamennyi népére. Ezt követték a földközi-tengeri hegemóniáért vívott pun háborúk, Hannibál legyőzése. Majd a római légiók megkezdték az előnyomulást a hellenizált Kelet felé; i. e. 200-ban szálltak partra a Balkán-félszigeten. Három év alatt teljesen megtörték Makedónia hatalmát, Philipposz királytól elragadták kis-ázsiai, égei-tengeri és görögországi birtokait, s emellett óriási hadizsákmányra tettek szert.
Megindult a görög kultúra értékeinek Rómába áramlása. Nemcsak a görög szobrászat bronzból és márványból készült remekművei kerültek nagy számban a birodalom fővárosába, hanem a görög filozófusok, írók és színészek is odavándoroltak. A hétköznapi életben görög szokások honosodtak meg, divatossá és körülrajongottá vált Rómában minden, ami Görögországból származott.

A római birodalom akaratlanul is a görög kultúra hatalmas erejű fenntartója, továbbfejlesztője és propagátora lett.


Forrás: Kéki Béla: Az írás története