logo

XV December AD

Ad legem duodecim tabularum

A XII táblás törvény a római birodalom legkésőbbi idejéig az összes jogrendszer alapját, egységének és összhangjának kiinduló pontját képezte. Még Cicero korában a gyermekek az iskolában könyv nélkül tanultak, minden későbbi jogfejlődés úgy tüntettetett fel, hogy annak csírája már a XII táblás törvényben rejlett, a jogászok (Sextus Aelius Catus, L. Acilius, Valerius Messala, Servius Sulpicius, Antistiue Labeo, Gains) kommentálták, és csak Iustinianus szüntette meg annak formai érvényét. Gaius művéből 20 töredék van a digestákban, Ioannes Lydus munkájában.”

Kérdés: elmarasztalható-e alperes mindenképpen a gyümölcsökben? Felelet: igenis akkor, ha vagy természeti gyümölcsökről vagy egyéb polgári hasznokról lehet szó. Pl. aki haszonélvezés iránt pereltetett be, Proculus szerint a beszedett gyümölcsök, a ki ruha vagy egy serleg iránt pereltetett, Aelius Gaius nézete szerint ama haszon kiadásában marasztalható el, melyet ezeknek bérbeadásából húzhatott. Ha valaki ellen gyalogösvény vagy marhacsapás jogosulatlan használata miatt indítanak pert, alig lehet szó gyümölcsökről, hacsak valaki azt az előnyt nem számítja haszonnak, mellyel felperes bírt volna, ha őt a gyalogjárás vagy marhahajtásban meg nem gátolják s ez helyes is, mondja Gaius.”


Forrás: Dr. Bozóky Alajos - Gaius Római jogi Institutióinak négy könyve