logo

X Quintilis AD

Elévülés, büntetéselengedés, perújítás

l. Az elévülés a római büntetőjogban ismert fogalom volt, mint ahogy már ezt Mommsen is kimutatta. Az elévülés a büntetés kiszabásának az akadályát jelentette. Amíg a magánjogi perekben ez a Kr. u. V. században nyert szabályozást, addig a büntetőügyekben már korábban elkezdődött és a császár kor elején az egyes bűncselekményeknél eltérő volt (ez felelt meg jobban a mai elveknek) később az általános elévülési idők kialakítása irányába fejlődött.

A justiniánuszi Institutio (4,12 pr.) visszautalásként a praetori jogra leszögezi, hogy a büntető keresetek egy része egy éven belül volt csak indítható, némelyek, mint például a lopás örökös keresetek voltak, tehát nem évültek el.

A császárkor elején egyes bűncselekmények 5 év alatt évültek el. így különösen a házasságtöréssel kapcsolatos cselekmények (Praescriptione quinque annorum crimen incesti coniunctum adulterio non excluditur. Papin.D.48,5,40,5).

Venuleius Saturninus mondja: Peculatus crimen ante quinquenium admissum obici non oportet (D.48,13,9). Vagyis öt évvel korábban elkövetett bűntettet ami az állami pénzek hűtlen kezelésére vonatkozik, már felvetni nem lehet.

Vannak bűncselekmények amelyek sosem évülnek el a császár kor gyakorlata sze-rint. Eorum, qui parricidii poena teneri possunt semper accusatio permittitur (Paul. D.48,9,10) vagyis az emberöléssel kapcsolatos cselekmények sohasem évülnek el. Ugyanaz vonatkozik a sacrilegium (isteneket sértő cselekmények) esetében is (Codex, 1,7,4)

Diocletianus császár Kr. u. 293-ban kiadott rendelete 20 évben állapítja meg az el-évülés idejét (Codex,9,22,12) általánosságban a bűncselekményekre nézve.

Úgy tűnik viszont, hogy a Honorius és II. Theodosius által bevezetett általános elévülési idő, amely 30 évben lett megállapítva a büntető ügyekre is irányadó lett (C.7,38,3)

Sajnos, sem a Codexben, sem a Digestában nincs egy olyan általános kitétel, hogy a korábbi idők vonatkozásában valamilyen egységes döntés lenne, így csak vélelmezzük, hogy mindig a későbbi döntések az irányadók.

2. Ami a törlést (abolitio) illeti, a jogászok elsődlegesen a büntetőeljárás időszakában megnyilvánuló ilyen intézkedéseket tárgyalják. A büntetőeljárás lefolytatása alatti, az uralkodó által adott abolitióra rendszerint állami ünnepek (D.48,16,17-48,16,8) következtében, avagy valami nagy öröm, győzelem, a császári család nagy megtiszteltetése okán kerülhet sor (D.48,16,12). Kegyelmi jelleggel az elkövetővel szemben a büntetés kiszabása előtt kerül sor az eljárás megszüntetésére.

Nagyon kevés példa van arra, hogy a kiszabott büntetésen utóbb változtattak. Callistratus írja, hogy a provinciái helytartók korábbi ítéletüket (D.48,19 pr) nem semmisíthetik meg, de ha az elítélt új bizonyítékokat tud bemutatni, az esetben a csá-szári leiratok szerint vagy enyhítik a büntetést, vagy elengedik azt, de erre csak a császárai hivatal adhat engedélyt, (quibus vel poena eorum minuta est vei in integrum restitutio concessa) Ez lényegében a mai perújításnak felel meg. Új bizonyítékok, új tényállás, kisebb a bűncselekmény, vagy nem az elítélt az elkövető, így rehabilitálják.

Modestinus egy érdekes esetet mutat be.

Sine praefinito tempore in metallum dato imperitia dantis decennii tempora praefinita videntur (D,48,19,23)

Ha a bíró hozzá nem értése miatt valakit határozott időre ítélt bányamunkára, a büntetés kitöltésénél 10 évet elengednek, mert feltehetően bírói műhiba történt, s így utólag módosítják a jogerős ítéletet.

Ugyancsak Modestinus írja:

In metallum damnati si valetudine aut aetatis infirmitate inutiles operi faciundo deprehendantur, ex rescripto divi Pii a praeside dimitti poterunt, qui aestimabit de his dimittendis, si modo vel cognatos vel adfines habeant et non minus decem annis poenae suae functi fuerint. (D.48,. 19,22)

Ha a bányamunkára ítéltek egészségi állapotuk miatt, vagy életkoruk folytán a bá-nyamunkára alkalmatlanok és legalább 10 évet letöltőitek a büntetésből, elbocsáthatók. Tipikus kegyelmi eljárás, bizonyos feltételekhez kötve.


Forrás: Molnár Imre: A császárkori Róma büntetési rendszere