logo

XXII Aprilis AD

A feleség vagyona, hozomány

E törvény értelmében úgy rendelkezünk, hogy a férjnek azokhoz a vagyontárgyakhoz, amelyek a hozományon kívül az asszonyéi, s amelyeket a görögök "parapherna"-nak neveznek, a feleség tilalma esetén semmi köze. ne legyen, és azokban őt semmi kötelezettség ne terhelje. Mert bár jó volt az, hogy az asszony, aki magát a férjére bízta, a dolgainak kezelését is az ő belátására bízza, mégis, mivel a törvény alkotóinak a méltányosság oltalmazóinak is kell lenniük, semmiképpen nem akarjuk, hogy a férj - amint azt kimondták - az asszony tilalma esetén a „parapherna" ügyébe beleavatkozzék.
C. 5.14. 8.


A hozomány indoka tartós, s annak az ígéretével, aki adja, úgy jön létre, hogy mindig a férjnél legyen.
Paulus D. 23. 3. 1.


A hozomány elnevezés nem vonatkozik azokra a házasságokra, amelyek nem megengedettek. A hozomány ugyanis házasság nélkül nem lehetséges. Ahol tehát nincs meg a házasság neve, ott hozomány sincs.
Paulus D. 23. 3. 3.


A hozományok ügye mindig és mindenütt különleges megítélés alá esik, mert a hozománynak a megőrzése a nők számára a köz érdeke is. A nőknek ugyanis azért szükséges hozománnyal ellátottaknak lenniük, hogy utódokat hozzanak a világra, és az állam népességét gyermekekkel szaporítsák.
Pomponius D. 24. 3. 1.


A házasság felbontásával a nő részére a hozományt ki kell fizetni. A férj ezt nem kényszerül másnak ígérni, mint aki arra kezdettől fogva ünnepélyesen ígéretet (stipulatio) kapott, hacsak az reá nézve nem hátrányos. Ha ugyanis a férj valami károsodástól tart, nem kell őt, úgy mondják, arra kényszeríteni, hogy másnak ígérje, mint a feleségének.
Hogyha az asszony hatalom alatt van, és a hozományt az apa adta, akkor a hozomány az övé és a leányáé. Az apa tehát a hozományt másképpen nem, hanem csak akkor követelheti, ha azt akarja a lánya. Egyébként sem ő maga, sem képviselője nem követelheti...
Ulpianus D. 24. 3. 2. pr.-l.

Atilicinus Proculusának üdvözletét küldi. Ha a férj és a feleség között a házasságkötés előtt megállapodás jött létre, hogy milyen időpontban kell adni a hozományt, és hogy válás esetén ugyanannyi idő alatt kell azt visszaadni, s a feleség a férjnek a hozományt öt évvel azután adta, hogy a házasságot megkötötték: bekövetkezvén a válás, kérdezem, vajon a férj öt év vagy a törvényben megszabott idő alatt tartozik-e a hozományt visszaadni.
Proculus így válaszolt: ami a hozomány visszaadását illeti, úgy vélem, a megállapodás következtében az asszony helyzete jobb lehet, de rosszabb nem: tehát ha úgy állapodtak meg, hogy a hozományt korábbi időben kell visszaadni, mint ahogyan a törvény megszabja, ahhoz kell igazodni. Ha hosszabb idő múlva, akkor a megállapodás nem érvényes. Ennek a véleménynek megfelelően azt helyes mondani, ha a létrejött megállapodással azt akarták elérni, hogy amennyivel később adják a házasságkötés után, ugyanannyival későbben adják azt vissza a válást követően, ha ez rövidebb annál, amit a hozomány visszaadására a törvény előír, a megállapodás érvényes; ha hosszabb: nem érvényes.
Proculus D. 23. 4.17.


Forrás: Diósdi György - A Római jog világa