logo

XX Aprilis AD

Összegzés (Könyvelési szokások)

A tanulmányban bemutatott vizsgálódásokkal azt a célt próbáltam elérni, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a római könyvviteli és számviteli módszerek keretein belül átfogó képet adjak a klasszikus írásbeli szerződések alapjairól.

A köztársaság közepén az egyre szélesedő gazdasági élet megkövetelte azt, hogy egy olyan jogintézmény fejlődjön ki, amely megfelel a szigorú civiljogi követelményeknek, és a stipulatio biztosította előnyöket is magán viseli, mindehhez a már kialakult codex-vezetési gyakorlatot hívták segítségül, így egy meghatározott pénzösszegről szóló követelés codexbe való bejegyzése amellett, hogy bizonyítékként szolgált, meg is erősítette a teljesítési kötelezettséget, mindezt sine datione et stipulatione, vagyis tényleges kifizetés és stipulatio nélkül. Itt tehát a joggyakorlat fejlesztő hatásáról lehet szó, amelyet a klasszikus kori jogtudósok elsőként obligatio litterisnék, azaz írásbeli szerződésnek neveztek el.

A klasszikus kori írásbeli szerződések kialakulása a kereskedők és a bankárok üzleti gyakorlatának, és a könyvvitel elterjedésének eredménye. A római jogászok úgy látták, hogy az írásbeli szerződések arculatukat tekintve nem az adásvételre, nem a készpénzkölcsönökre, és nem is az alakszerű stipulatiokra hasonlítanak, hanem az a jellegzetes karakterük, hogy általában üzletemberek között köttetik, akik nem elégedtek meg a puszta szóbeli megállapodással, hanem megállapodásukat így akarták peresíthetővé tenni.
Az ő érdemük az, hogy felismerték a hétköznapi könyvviteli gyakorlatban rejlő ezen új lehetőséget. Az egyre inkább kiszélesedő kereskedelmi élet könyvbejegyzések iránt mutatott érdeklődése bebizonyította az írásbeli szerződések alkalmazásának indokoltságát, és ez alapozta meg azt is, hogy az lett az egyik kötelem-keletkeztető tény, az egyik szerződésfajta a római jog kötelmi rendszerében.
Remélem megfelelően rá tudtam mutatni azokra a kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek elhatárolják az írásbeli szerződéseket a kötelmi jog más, hasonló intézményétől, fogalmaitól, és a lehető legtöbb szerző nézetét felhasználva törekedtem minél színesebb képet adni az írásbeli szerződések kialakulásáról és alkalmazásának gyakorlatáról.

A témával foglalkozó, főleg idegen nyelvű szakirodalomban számos szerző véleményét megismerhettem, és azt tapasztaltam, hogy több kérdés kapcsán nézeteik lényegesen eltérnek egymástól. Az esetlegesen felmerülő ellentmondások azzal magyarázhatóak, hogy e témáról viszonylag kevés információ maradt fenn és az írásbeli szerződések már a korabeli jogtudósok között is sok vitára adtak okot, és vannak kérdések, melyek máig tisztázatlanok maradtak.


Forrás: Babják Ildikó - Könyvelési szokások és a litterál-szerződések kapcsolata a Római köztársaság korában