logo

XXII Aprilis AD

A haszonélvezet

A haszonélvezet idegen dolgokon fennálló használatos és gyümölcsöztetési jog úgy, hogy azok jellegüket megőrzik.
Paulus D. 7.1.1.


Az állatok gyümölcséhez tartozik, a tejhez, a szőrhöz és a gyapjúhoz hasonlóan, a kölyök is. Ennélfogva a bárányok, gödölyék és a borjak a jóhiszemű birtokost és a haszonélvezőt tüstént teljes joggal megilletik. A rabszolganő gyermeke azonban nem gyümölcs, és ezért ő a tulajdonost illeti meg. Képtelenségnek tetszett ugyanis az embert gyümölcsnek tekinteni, hiszen minden gyümölcs az ember kedvéért terem.
Gaius D. 22.1.28.


Haszonélvezet hagyományozásával a dolog összes gyümölcsei a haszonélvezőt illetik meg...
Ulpianus D. 7. 1.7. pr.


Sabinus és Cassius úgy vélték, hogy az állatok utóda is a haszonélvezőt illeti meg. Ha egy nyáj vagy egy csorda haszonélvezetét hagyományozták, a haszonélvező természetesen köteles a nyájat a később születettekből kiegészíteni, azért, hogy az elhullottakat pótolja.
Ulpianus D. 7.1. 68.1-2.


A haszonélvezőnek joga van a birtok erdeiben és hegyei között vadászni, de a vaddisznót vagy a szarvast, amit elfogott, nem mint a tulajdonos dolgát kapja meg, hanem azokat vagy a hasznok szedése jogán vagy a ius gentium alapján szerzi meg. Ha azon a birtokon a vadakat a vadaskertben bezárva tartották akkor, amikor a haszonélvezet megkezdődött, kérdés az, hogy hasznosíthatja-e a haszonélvező az állatokat, de azok leölésére vajon már nincs joga? S vajon a haszonélvezőé lesznek-e azok a vadak, amelyeket kezdettől fogva maga zárt be, vagy amelyek később maguktól kerültek oda vagy tévedtek be?
Mégis a legcélszerűbb megoldás, és avégből hogy a haszonélvező joga az egyes állatok bonyolult megkülönböztetése miatt bizonytalan ne legyen, elegendő is az, ha a haszonélvező a vadak egyes fajtáiból ugyanolyan számút ad át a tulajdonosnak a haszonélvezet megszűnésekor, mint ahány a haszonélvezet kezdetének idején volt.


Forrás: Diósdi György - A Római jog világa