logo

XXII Aprilis AD

Jogtudósok a praetori jogról

A ius civile pedig az, ami a törvényekből, a plebs határozataiból, a senatus határozataiból, a császári rendeletekből és a jogtudósok válaszaiból származik. A praetori jogot a praetorok vezették be közérdekből, a ius civile kisegítésére, kiegészítésére vagy helyesbítésére. A tisztségviselők jogának is mondjuk, mert a praetor tisztségéről nyeri nevét.
Papinianus D. 1. 1. 7.


A tisztségviselők joga maga is a ius civile élő szava.
Marcianus D. 1.1. 8.


Az edictumok azoknak a rendeletéi, akiknek edictum-alkotási joguk van. Ilyen edictum-alkotási joga a római nép tisztségviselőinek (magistratus) van. A legteljesebb jogot a két praetor - a városi és az idegenek feletti - edictumai tartalmazzák, akiknek jogköre a tartományokban a helytartókat illeti.
Következnek az aedilisek edictumai, akiknek jogköre a római nép alá tartozó tartományokban a quaestorokat illeti. Ma a császárok a tartományokba általában nem küldenek quaestorokat, így ott nem tesznek közzé edictumot.
Gai. Inst. 1. 6.



Forrás: Diósdi György - A Római jog világa