logo

XXII Aprilis AD

A büntetőjogi elvek

Amikor a törvényeket értelmezzük, inkább enyhíteni kell a büntetést, mint súlyosbítani.
Hermogenianus D. 48.19. 42.


Annak, aki napjainkban a rendkívüli perrend szerinti büntető eljárást vezeti, akár súlyosabb, akár enyhébb ítéletet tetszése szerint szabad hoznia, úgy azonban, hogy a mértéket egyik esetben se lépje túl.
Ulpianus D. 48. 19. 13.


Bűncselekményt elkövetni előre megfontoltan, felindulásból vagy véletlenül lehet. Élőre megfontoltan bűnöznek a rablók, akiknek ez a mesterségük, felindulásból, aki részegségében tettlegességre vetemedik, vagy fegyverhez nyúl. Véletlenül pedig az, aki vadászat közben fegyveréi a vadra hajítja és embert öl vele.
Marcianus D. 48. 19. 11. 2.


Az apa bűne vagy büntetése miatt makulátlan marad a fiú, mert mindenki a saját vétke terhét viseli, és nem lehet a bűnt örökölni, amint ezt Marcus Aurelius és Lucius Verus császárok a hierapolis-belieknek írták.
Callistratus D. 48. 19. 26.


A puszta szándékért senki sem büntethető.
Ulpianus D. 48. 19. 18.



Forrás: Diósdi György - A Római jog világa