logo

XVII September AD

Senatusconsulta .

I. A senatus törvényhozó hatalmának csirája már a királyok idejében található; csakhogy alkotmányos működése eredetileg inkább közigazgatási és tanácsadói volt, míg tővényhozói működése egyedül az általa ősidőktől fogva igénybe vett azon jogra szorítkozzék, mely szerint a populus által célzott új törvényekhez jóváhagyásával (auctoritas) hozzájárult vagy ezt azoktól megtagadta.

II. De valamint egyrészről már a köztársaság első idejében a néptőrvények a senatus ezen megszorító közreműködése alól lassankint kibontakoztak, úgy másrészről a senatus már korábban egy a populus közreműködésétől független, saját törvényhozói hatalomra törekedett. Határozatai, az u. n. senatusconsultumok bár e korszakban még kevés számmal fordulnak elő, itt-ott a magánjogra is nevezetes befolyást gyakorolnak s tartalmuk régóta az egész populust kötelezte; a néptribunok azonban közbelépésük által esetleg a tanácshatározatok hozatalát meggátolhatták.

III. Az egyes senatusconsultumok hol a consulok neveiről gui senatum consuluerunt, hol tartalmukról, hol mindkettőről neveztettek el, p. Sctum Silaniamtm, Sctum de Baccii analibus, de assignanda libertate stb. Néhány nem épen különös jogi érdekű senatusconsultum fennmaradt ránk eredeti alakjában és szerkezetében (18. 1.), a legfontosabbakat azonban csak másolatban, hol egészen, hol csak részben a jogászok irataiból ismerjük.



Forrás: részletek Bozóky Alajos: Római magánjog c. munkájából