logo

XVII September AD

A klasszikus jogászok iratainak maradványai

A római jogtudomány ezen virágzó korában létrejött nagyszámú jogi művekből aránylag igen kevés jutott ránk eredeti alakjában, legtöbb csak közvetve más jogi vagy nem-jogi munkákban foglalt idézetekben, hol tisztán, hol kivonatilag, hol átdolgozva, teljesen azonban egyetlen egy sem. Általában háromfélékét ismerünk, u. m. exegetikaiakat, minők a törvényekhez, a senatus-consultumokhoz, a constitutiókhoz, az edietumhoz s a régibb jogászok irataihoz szerkésztett magyarázatok(com mentár ok); rendszereseket, minők az egész jogrendszer (digesta vagy egyes részeinek (libri singulares) feldolgozásai, és a különféle tankönyvek (Institutiones, Definitiones et Differentiae, Regulae) s egyéb kisebb-nagyobb terjedelmű munkák (Sententiae, Opiniones, Quaestiones, Disputationes, Ambiguitates) valónak és gyakorlatiakat, minők a jogeseteket és döntvényeket tartalmazó gyűjtemények (Responsa, Epistolae, Decreta, Sententiae imperiales, Casus enucleati, Benedicta, Assessoria stb.), végre egyel) compilatiók (Pandectae, Enchiridia, Manualia, Res quotidianae, Variae lectiones stb.) valónak.

I. Eredeti alakjukban maradtak ránk:

1) Gaii institutionum commentarii IV. E munka, mely már Rómában igen nevezetes volt, a legelső institutió-tankönyv, mely valaha íratott, s magában egyesíti a ius civilét és a praetori jogot (personae, res, actiones). Reánk nézve különösen becses történeti fejtegetései és rendkívül világos irmodora miatt. Fölfedezte Niebuhr a veronai káptalan könyvtárának egy palimpsest (az előbbi írás bemázolása után újból teleírt) kéziratán 1816-ban. Három levél azonban egészen hiányzik, és a meglévőkből is sok részlet olvashatatlan, úgyhogy körülbelül elveszett. A római jognak nem csekély számú homályos tételei csak Gaius művének felfedezése óta deríttettek föl.

2) Ulpiani fragmenta (liber singularis regularum). Felfedezte Tilius (Dutillet) egy vaticáni kéziratban 1544-ben.

3) Ulpianus institutiok első könyve. Fölfedezte Endlicher a bécsi udvari könyvtár egy papyrus kéziratának bekötéséhez régen felhasznált négy apró pergamenszeleten 1835-ben.

4) Fragmentum de iure fisci, valószínűleg Paulus hason című vagy más munkájából. Ezt is Niebuhr fedezte föl Gaius institution. A együtt két igen romi adózott levelem


II. Más munkákban foglalt idézetekből részint tisztán, részint kivonatilag, a nélkül azonban, hogy eredeti alakjukat föl tudnánk ismerni, ránk maradtak többek között:

1) Gaius, Papinianus, Ulpianus, Paulus és Modestinus munkáiból számos szószerinti idézet a Kr. sz. u. 400 körül keletkezett s hihetőleg Bufinus egyházi szent atyától származó Cοllatio legum Mosaicarum et Bomanarum s. Lex Dei című gyűjteményben.

2) Az u. n. Fragmenta Vatican amelyekben számos szemelvény foglaltatik Papinianus, Ulpianus és Paulus irataiból. E gyűjtemény szintén Kr. sz. u. Í00 körül keletkezett s fölfedeztetett egy vaticáni codexnek 28 palimpsest levelén Mai M.-tól 1823-ban.

3) Az u. n. Consuitatio (veteris Icti) de pactis, mely idézeteket foglal magában Paulus

4) Legtöbb maradvány 39 római jogásztól foglaltatik lustinianus Digestáiban.

5) Paulus, Ulpianus és Papinianus müveiből addig ismeretlen töredékeket tartalmaznak az 1879. évben Egyiptomban talált, jelenleg a berlini múzeumban őrzött pergamenszeletek.

6) Papinianus responsumaiból, még pedig Paulus és Ulpianus jegyzeteivel együtt, tizennégy töredéket tartalmaz az 1881. év elején a párisi Louvreba került pergamenszelet. Nem lehetetlen, hogy e két legutóbbi lelet egy és ugyanazon codex lapjai közül való.

III. Más munkákban foglalt átdolgozásokból töredékeket szol-gáltatnak :

1) A Fragmentum Dositheanum (de iuris speciebus et manu-missionibus) egy a 3 kér. század elején Dositheus magister által készített iskolai könyv, mely 3. részében fordítási gyakorlatokat és ezek közül jogtani anyagokat is tartalmaz, valószínűleg Iulii Pauli Legularum libri-ből kivonatokat, nem ugyan eredeti latin szövegük szerint, hanem egy meglehetős görög fordításban s ez utóbbinak egy igen silány latin fordításával.

2) Pauli sententiarum. (receptarum) ad filium libri F-ből a lex Bomana Visigothorum s Brcviarum Alaricianum.

3) Ugyancsak Paulus sententials Gaius institutióiból a lex Bomana Burgundionum.

4) Gaius institutióiból Justinianus institutiói


Forrás: részletek Bozóky Alajos: Római magánjog c. munkájából