logo

XXVII Januarius AD

Forum Augusti .

A Forum Romanum Augustus uralkodása alatt nyerte el minden oldalról középületekkel határolt, szabályos alaprajzú formáját. Hosszoldalait a két bazilika, rövid oldalait a régi és az új rostra (szónoki emelvények), a Caesar és a Castor templom, valamint a diadalívek határolják. Ekkor készült el Caesar foruma is, de a két forum sem volt már elegendő a megnövekedett közigazgatási és bíráskodási tevékenység számára.

Philippinél i.e. 42-ben, a Caesar gyilkosai elleni döntő ütközet előtt tett fogadalmat Octavianus arra, hogy győzelme esetén új forumot épít a Bosszúálló Mars templomával. Fogadalmát meg is tartotta; Caesar megbosszulásának emlékét soha nem látott pompájú forummal és templommal örökítette meg.
A forumot saját telkén, a Caesar-forum szomszédságában felvásárolt és lebontott házak helyén, hadizsákmány nyereségéből építette, s i. e. 2-ben avatta fel. A forumot kizárólag az igazságszolgáltatás és a politikai élet összejövetelei számára tartotta fenn. A tér egyik fő ékessége az a szobormű volt, amely a császárt triumphatorként, négyes fogaton állva ábrázolta.
Augustus saját diadalát a múlt dicsőségével kapcsolta össze, midőn forumának oszlopcsarnokaiban a római történelem nagy hadvezéreinek szobrait helyezte el. A szobrok triumphatori öltözetben, tetteiket megörökítő feliratokkal mutatták azokat a férfiakat, akik Róma hatalmát és nagyságát kivívták. Augustus szobra ebben a környezetben azt fejezte ki, amit az uralkodó nyilvánosan is kihirdetett; kívánságát, hogy őt és utódait ezekkel a nagy hadvezérekkel és államférfiakkal hasonlítsák össze.
Mars templomában nemcsak kincstárat létesített hatalmas jövedelmeinek egy részéből, hanem benne jelölte ki azoknak a római hadijelvényeknek helyét, amelyeket a parthusoktól és más népektől visszaszerzett. A templom tehát nemcsak Caesar, hanem minden átmeneti vereség megbosszúlásának és jóvátételének szimbólumává vált egy olyan forum közepén, ahol a szemlélő előtt a római történelem egész dicsősége feltárult. Az új alkotás ezeknek a nagy gondolatoknak építészeti és művészeti kifejezésére volt hivatott.

Aki a Forum Romanumról jövet, Caesar forumán áthaladva, az új térre lépett, azt lenyűgöző és tiszteletet parancsoló látvány fogadta. A tér minden oldalról zártan határolódott el a várostól. Hátoldala széles, 33 m magas kőfalnak támaszkodott, amely hermetikusan elzárta a mögötte elterülő zsúfolt és tűzveszélyes lakónegyedtől. A templom a hátfal előtt, a tér végében állt; nyolc hatalmas korinthosi oszloppal ékes, 45 m széles homlokzatát fordította a néző felé. A tér két oldalát egy-egy monumentális oszlopcsarnok szegélyezte.
Az oszlopok, a falak burkolata és a faragott díszítés ragyogó fehér márványból készültek, amit aranyozás és színezés tett még csillogóbbá. A templom két oldalán, az oszlopcsarnokok mögött egy-egy hatalmas exedra, félköríves benyíló helyezkedett el, az előbb említett történelmi szoborgaléria befogadására. Az exedrák csúcsai közötti távolság a forum hosszúságának felelt meg, tehát alaprajzilag a templom épületének középpontjából három irányba táguló térkompozíció alakult ki.

romaikor_kep



Az exedrák monumentális alkalmazása a térképzésben már a későköztársaság idején kezdődött, de első ízben Augustus forumán vált igazán nagy jelentőségűvé. Jellemző azonban, hogy a későbbi császárkorban és a bizánci építészetben egyre nagyobb szerephez jutó megoldást itt még csak rejtett formában alkalmazták.
Az exedrák az oszlopcsarnokok mögött helyezkedtek el, és csak azokon keresztül váltak láthatóvá és megközelíthetővé. A tér alapvető szerkezetét, a hosszúkás négyszöget - amelynek súlypontját a hátoldalon álló és szembeforduló templom képezte - az új szerkezeti elem nem változtatta meg. Két különböző térképző elgondolás találkozásával állunk szemben. Az ősi római gondolat; az axialitás és a tér szélső pontjára koncentrálás, a templom uralkodó szerepe áll az előtérben, de már felbukkan a másik megoldási lehetőség ; a belső középpontból kiinduló minden irányú kibontakozás is.

A zárt és a város egészétől elhatárolt köztér megtalálható a hellenisztikus építészet törekvései között, s a köztársasági időkben már következetes formában valósult meg. Augustus forunia és a korszak más közterei azonban minden megelőzőnél szabatosabban és határozottabban testesítik meg a térség zárt világgá való alakítását. Ebben a magában nyugvó világban a megszentelt államhatalmat képviselő központi épület uralkodik, trónuson ülő bíróként nézve mindenkire, aki ha egyszer ebbe a világba lépett, részévé és alávetettjévé vált ennek a tiszteletet parancsoló rendnek.
Nem lehet véletlen, hogy ez a térszerkezet, amely a római államban mindenkor érvényesülő tekintélyelv építészeti kifejezése volt, éppen az egyeduralom kialakulásának idején nyerte el végső formáját. Hivatkozunk a görög középületek térbeli helyzetére, amelyre a nézetek egyenrangúsága, az épületek kifelé forduló plaszticitása és egymáshoz való kapcsolatukban többnyire az aszimmetria volt a jellemző. Ha a római térszerkesztés frontalitásához keresünk rokon előzményt, akkor azt leginkább az egyiptomi templomokban találjuk meg, azzal a lényeges különbséggel, hogy azoknak súlypontja nem fordult szembe a térséggel, hanem úgy volt elrejtve, hogy csak a kiváltságosak közelíthették meg.

A Forum Augusti szobrászati dísze a klasszicizmus első és legmonumentálisabb jelentkezése volt a római művészet állami alkotásainak sorában. A görög oszloprendeket és a hozzájuk tartozó épületdíszítést már jóval Augustus kora előtt bevezették a római építészetbe, de a köztársaság korában alkalmazásuk gyakran pontatlan, kivitelezésük pedig hanyag volt. A selejtes kőfajták sem nagyon tették lehetővé a görög kőfaragás magas színvonalának megközelítését.

romaikor_kep



Augustus forumának márványdíszét görög mesterek dolgozták ki, athéni szobrászok vezetésével. Az oszlopfők bonyolult plasztikája, a párkányzatok, indák és akanthus-levelek évszázadok gyakorlatában tökéletessé érett díszítményeinek vonalvezetése és minden apró részlete kifogástalan eleganciát sugároz. Az oszlopcsarnokok felső emeletét az athéni Erechtheion kariatydáinak másai díszítették, a metopékat díszes pajzsokra faragott Juppiter-Ammon maszkok töltötték ki. A csarnok padozatát színes márványlapok borították.

Róma új forumai, a térszerkesztés következetesen axiális és szimmetrikus elvének monumentális példái, nagy hatással voltak az egész birodalom építészetére. Nemcsak Itáliában és a római polgárjogú városokban, hanem a legkülönbözőbb hagyományú tartományokban is, Afrikában ugyanúgy, mint Galliában, az új közterek a római elv szerint épültek. Még a görög világ régi városaiban is, mint például az athéni agorán, egy-egy épület vagy csarnok elhelyezésével új rendet vittek az épületegyüttesek laza szerkezetébe. A római rendező elv megjelenése után a merőleges tengelytől eltérő régebbi épületek olyannak tűntek, mint a sorba állított csapatban a fegyelmezetlen katonák.
Az új forumok tartományonként és városonként változó alaprajzot mutatnak. A görög hagyományú területeken a templom rendszerint a tér közepén, az itáliai városokban pedig a tér egyik oldalán állt. Rendszerint bazilika is csatlakozott a térhez, az oszlopcsarnokokat pedig néha a főútvonalak hosszú szakaszára kiterjesztették, a keményebb éghajlatú vidékeken pedig földalatti csarnokokat is létesítettek, amelyek a hideg és a viharok ellen nyújtottak védelmet. A részletek változatossága ellenére egy alapvető vonásban: a szimmetrikus axialitásban, minden korabeli forum megegyezett.


Forrás: Maróti Egon - Horváth István K. - Castiglione László: A régi Róma aranykora Gondolat Kiadó 1967.