logo

XXVII Januarius AD

Caesar művének folytatása.

Augustus építészeti tevékenységében is kötelességének tartotta Caesar művének folytatását és emlékének ápolását. Elsősorban a Forum Julium befejezéséről gondoskodott. Caesar a pharsalosi ütközet alkalmával tett fogadalmat az új forum felépítésére, amely egyszerre szolgálta a közérdeket és a dictator dicsőségét. Középpontjában Venus Genetrixnek, a Iuliusok ősanyjának temploma állt, csarnokaiban pedig helyet kapott a régi forumon már nem férő üzlethelyiségek egész sora, főként a pénzváltók boltjai. Caesar új foruma a természetes növekedés véletlenségével kialakult Rómában az újabb alapítású városok köztereinek szabályos típusát képviselte.
Ez rendszerint a város geometriai középpontjában helyezkedett el, hossznégyszögű terét csarnokok vagy középületek szegélyezték, az elmaradhatatlan templom pedig, homlokzatát a tér felé fordítva, az egyik keskeny oldalon foglalt helyet. Caesar helyet adott ugyan új forumán az üzleti tevékenységnek, de azt alárendelte a reprezentatív téralakításnak, amely a későbbi császár-forumoknál már végképp uralkodóvá vált. A folyamat a régi forummal kezdődött, amely eredetileg piactér volt, és ahol az ötvösök, valamint bankárok üzletei még akkor is megmaradtak, amikor a közönséges piaci tevékenységet már régen megtiltották. A köztársaság utolsó századaiban épült forumokon az üzleteket (tabarnae) rendszerint oszlopcsarnokban helyezték el. Caesar forumán pedig már nem a templom előtti tér porticusaiban, hanem ezek mögé rejtve kaptak helyet.

Caesar a Forum Romanumon is építkezett. A régi Basilica Aemilia már nem volt elegendő a megnövekedett törvénykezési eljárásoknak; új bírósági csarnokra volt szükség. Elkezdte tehát a tér legnagyobb épületének, a Basilica Juliának építését, amelynek befejezése ugyancsak fogadott fiára maradt. A bazilika az egyik legjellegzetesebb római középület-típus volt. Az a szükséglet hívta létre, hogy fedett helyet biztosítsanak a város közügyeinek, bírói és kereskedelmi tevékenységének intézéséhez. Míg azonban a görögök ezt az igényt oszlopcsarnokok építésével elégítették ki, a rómaiak zárt tér kialakítására törekedtek.
A korai bazilikák egy része még egyik oldalával nyitva csatlakozott a forumhoz, később ezt az oldalt is lezárták, és létrehozták a hossznégyszög alakú, háromhajós bazilikát, amelynek belső világítását a magasabb középhajó falaiba vágott ablakok szolgáltatták. Az oszlopsorok szerepe a fából készült tetőszerkezet tartása volt, a belső teret tagolták ugyan, de nem csorbították egységét. Később a belső tér határozottabb formálását figyelhetjük meg. Ezt úgy érték el, hogy a tégla alakú csarnokrészhez középen vagy két szemben álló oldalon benyílót vagy emelvényt csatoltak, a térnek irányt szabó súlypontokat teremtve.

romaikor_kep



Augustusra várt a senatus új házának felépítése. Ezt is Caesar tervezte a pártviszályok zűrzavarában leégett Curia Hostilia helyére. Az új ülésház, a Curia juha napjainkban helyreállított épülete, bár a császárkorban többször is megújították, alapjában az augustusi formát mutatja. Egyszerű, szinte igénytelen építészeti megoldása ellenére hatása tagadhatatlan. A katonásan szögletes terem híjával van minden cifraságnak, de ha elképzeljük benne a senatorok gyülekezetét, az ékes és komoly beszédeket, rögtön belátjuk, hogy ennél többet és mást nem is lehetett volna megtűrni ebben az épületben.

Caesar legjelentősebb építészeti terve Róma kibővítésére irányult. A dictator szélesebbre akarta tágítani a túlzsúfolt város megszentelt határát, nem utolsósorban azért is, hogy ezzel fényes és nagyszabású épületek számára nyerjen új teret. Még a Tiberist is ki akarta téríteni medréből, hogy a Mons Vaticanus körzetét a városhoz csatolva, erre a területre ruházza át a Mars-mező szerepét, ahol viszont újabb épületeket kívánt emelni.
A világ legnagyobb templomát akarta itt felépíteni Marsnak, a legnagyobb színház helyét pedig a Tarpeji sziklánál jelölte ki. Amilyen jellemzőek voltak Caesarra ezek a kolosszális tervek, ugyanolyan jellemző Augustusra az a mód, ahogyan elődjének elképzeléseit saját politikájának szellemében átalakította. Mint ahogyan elkerülte Caesar zseniális, de korlátot nem ismerő politikájának túlzásait, a nyílt egyeduralom királyi színezetét, úgy hagyta el építészeti programjából a „legnagyobbra", a soha nem látottra és a felülmúlhatatlanra való törekvést.

A folyót sem térítette el medréből, mint ahogy nem fogott bele az isteni Iulius más természetátalakító elképzeléseinek megvalósításába sem. De ettől eltekintve az apró részletekig kimunkálva megvalósította Róma kibővítésének és megszépítésének programját.


Forrás: Maróti Egon - Horváth István K. - Castiglione László: A régi Róma aranykora Gondolat Kiadó 1967.