logo

XXVIII Novembris AD

Kazanlak, Trák sír

A bolgárföldön fekvő Kazanlak területén több mint ötszáz trák síremlék kap helyet. A hellenisztikus művészet képzeletbeli térképének a távoli, északkeleti végében nyugvó sírtemplom a helyi trák fejedelemnek i.e. 300-ban készült. A sírtemplom megmaradt freskóiból a trák halotti kultuszra, az ősi társadalmi életformára és szokásokra következtethetünk.

A sírhely három különálló helyiség együttese. Elsőként az elő kamra, a bejárati terem fogadja a látogatót. A bejárati kamra méretei arányosak, szélessége, magassága és hossza is majdhogynem azonos. Ez a terem lovakat és szolgákat kellett ábrázoljon, akik a halott férfit a másvilágba is elkísérik. A következő egység, egy hosszú folyosó, a dromos, ahol olyan dolgokat helyeztek el, amelyre a halottnak a túlvilágban is szüksége van. A záró elem, a kör alakú temetői főkamra magának testnek a nyughelye.

A folyosót és a temetkezési szobát festmények díszítették. Az ante csarnok falait okkersárga alapon sötétkék vonalak tagolták. A folyosónak az alapszíne a pompei vörös, amelyet középen egy magas fríz bont meg, így a falak festményei három sáv mentén tagolódnak. A változatos palmetta díszítés mellett a főtéma egy csata.

A keleti fal gazdag figurális harci ábrázolása feltehetőleg összefügg a trák vezető politikai és katonai tetteivel. Ma a nyugati fríz egy konkrét párszereplős harcra fókuszál, de a katonák körmenete itt is feltűnik, csak a háttérben. A mesterek realisztikus ábrázolásmódot követtek, a harcosok fegyverzetét, öltözetét és a lovak vonásait is aprólékosan kidolgozták. A régészeti lelete és az írásos források bizonyítják a megfestés korhűségét.

A belső teret álkupola fedte. A kupola festményeit a középső sávban körbefutó geometrikus mintázatú frízsor választja szét, így két szalagszerűen futó jelenetet láthatunk. A felső sáv kocsiversenyt ábrázol, a három vágtató kocsi egymástól egyenlő távolságban bontja fel a sávot. Míg az alsó sáv lakodalmi jelenetet tár elénk.
Az egyik freskó fő jelenete egy trák férfi búcsúja, melyen hellenisztikus figurális elemek jelennek meg, így görög ruhát viselő férfiak és nők, katonák, s ezen túl az ornamentális elemek uralkodnak. Az előtérben a vezér életének egyes eseményei kerültek bemutatásra.