logo

X Quintilis AD

Raetia-Vindelicia római uralom alá vonása az alpesi hadjárat és a nyári hadjárat

Az ezredfordulót megelőzően a rómaiak több kisebb hadjáratot vezettek a Raeti ellen, azonban a törzs területe csak a Kr. e. 1. század utolsó évtizedeiben került a figyelem középpontjába. A Kr. e. 17/16 évben a Sicambri, Usipetes és Tencteri egyesített erővel szétszórták Gallia helytartó-jának, M. Lollius Paulinusnak a korábbi sorozatosbetöréseikre válaszul összevont hadseregét. Paulinus kudarca (clades Lolliana) az Alpok vidékére vonta Augustus figyelmét és arra indította a császárt, hogy római fennhatóság alá vonja az ott élő törzseket.
Az alpesi hadjárat (der Alpenfeldzug) több lépésben valósult meg. Kr. e. 16-ban P. Silius Nerva meghódította az Alpok déli előhegységein, Brixiától (mai Brescia) északra élő Camunni, Trumplini és Vennonetes törzseket. Augustus alpesi győzelmének emlékére emelt Tropaeum Alpium felirata a legyőzött törzseket felsorolását e három nép nevével vezeti be, jelezve, hogy Nerva akciója Augustus nagyobb hadjáratának kezdetét is jelentette. Ugyanebben az évben Augustus jeles hadvezérét, Ti. Claudius Nerót, a majdani Tiberius császárt bízta meg Gallia felügyeletével.

Kr. e. 15 nyarán, az ún. nyári hadjáratban Tiberius és öccse, Nero Drusus Claudius a későbbi Raetia tartomány területén élő törzseket Gallia és Italia irányából (diversis partibus) harapófogóba szorította és gyors hadjáratban meghódoltatta. A legio III, X és XII útja a Comói-tó vidékétől a közép-alpesi hágókon át a Bodeni-tóig feltárt menettáborok, valamint kontextusos és szórvány militaria inscripta alapján rekonstruálható. A hadjáratban Tiberius és Drusus katonái nyílt csatákban és megerősített telepek lerohanásával fokozatosan gyengítették a törzseket.

Egyes népeket harcban győztek le, mások önként vállalták a római uralmat. Ennek kapcsán megjegyzendő, sokáig tartotta magát az álláspont, hogy a Noricumi Királyság egésze a Kr. e. 1. században évtizedeken át római szövetséges és kliens-állam lett volna, és annexióját pusztán politikai manővernek tartották. A tartományszervezés kutatása során K. Strobel újra értelmezte Velleius regnum Noricum kifejezését, ami az európai birodalomrész vonatkozásában ismeretlen szuverén államalakulat helyett Noricum tartomány korai megnevezésének tekintendő.
Érdekes mozzanata az alpesi hadjáratnak Alpes Cottiae megalakulása: felismerve, hogy korlátozott erőforrásaival képtelen a hódításnak útját állnia, Cottius, Donnus fia önként állt római fennhatóság alá, cserébe római polgárjogot kapott és M. Iunius Cottiusként kormányozhatta városait (praefectus ceivitatium [sic!]). Cottius esete jól példázza a római adminisztráció alkalmazkodóképességét.
Raetia meghódításával lehetővé vált a terjeszkedés folytatása. Kr. e. 12-ben a princeps engedélyezte Tiberiusnak, hogy az alpesi törzsek felett aratott győzelmének megünneplésére triumphust tartson, ugyanebben az évben M. Vipsanius Agrippa halálával Augustus Drusust bízta meg Germania libera Rajna és Elba között fekvő területeinek római uralom alá vonásával, amit a hadvezér három év alatt vitt véghez.

A nyári hadjáratról elsőként Horatius számolt be a princeps kérésére Kr. e. 13-ban befejezett Carmen Saeculare soraiban. Időrendben a következő forrás a néhány évvel később emelt Tropaeum Alpium felirata. A senatus a Kr. e. 7/6 évben határozatban rendelte el emlékmű állítását Augutus győztes alpesi hadjáratára emlékeztetendő, amit az újkori történészek neveztek el Tropaeum Alpiumnak. A Tropaeum a mai Monaco területén, La Turbie község határában áll. A princeps életnagyságúnál terjedelmesebb szobra egy 38 × 38 méteres alapzatra emelt, 24 oszlop tartotta 35 méter átmérőjű kupola alatt kapott helyet, a Tropaeum felirata az alapzat homlokrészére állított táblán volt olvasható, a Tropaeum teljes magassága elérte az 50 métert.

A középkorban a természetes dombra épített emlékművet többszörösen átépítették, falakkal vették körül és a 18. századig erődítményként használták. A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) aratott győzelmét követően XIV. Lajos francia király elrendelte a legyőzött savoyaiak összes északi erődítményének, köztük a Tropaeumnak a lerombolását. A következő két században a helyiek fejtettek követ a Tropaeum romjaiból, belőle emelve többek közt a közeli St. Michel templomot.
A műemlékvédelem fejlődésével megjelent a Tropaeum megőrzésének igénye, valamint a 20. század elején régészek vezetésével az emlékművet részlegesen helyreállították. A Tropaeum feliratának eredeti, töredékesen fennmaradt tábláit Plinius Naturalis historiajában közölt leírása alapján egészítették ki. A felirat meghódításuk időrendjében sorolta fel a meghódított törzseket.

A Kr. e. 9-ben elkészített történelmi művében Livius külön fejezetet szentelt a nyári hadjáratnak, azonban munkájának ezen része elveszett, tartalma mindössze a szerző saját kivonatából ismert. Augustus Res Gestaejében tényszerűen emlékezett meg alpesi hadjáratáról.

Időrendben a következő mű, ami a nyári hadjárattal foglalkozik, Strabón Kr. u. 19/23 között befejezett munkája. A Raeti törzsterület leírásában Strabón írt egy ideiglenes táborról, amit Tiberius a Bodeni-tó egyik szigetén építtetett a hadjárat idején. A helyszín feltételesen Werdszigettel azonosítható, amin 1930-as években F. Hertlein és P. Göhler egy római fahíd nyomait fedezték fel. Hasonló hidakról Plinius maior is megemlékezett.
Velleius a M. Viniciusnak consuli kinevezése alkalmából Kr. u. 30-ban ajánlott Historia Romana több részén írt a nyári hadjáratról. Hangsúlyozta a szembenálló felek számában és felkészületségében mutatkozó különbséget. A hadjáratban Tiberius és Drusus katonái semmilyen vagy csekély ellenállással szembesültek, és mind a településeket (Raeti), mind a megerősített telepeket (Vindelici) könnyen felszámolták, ezenfelül Velleius is megerősítette a hadjárat harapófogó jellegét. Írásában rendre különbséget tett a Raeti és Vindelici népcsoportok között.

Florus a Hadrianus uralkodása idején megírt Livius-kivonatában naturalisztikusan mutatta be a harci cselekményeket, noha a Raeti törzseket következetesen Noricivel azonosította. Suetonius több, mint egy évszázad távlatából foglalta össze az alpesi hadjárat eredményeit a princepsről és a hadvezéréről írt életrajzaiban.

A Kr. u. 3. században élt nicaeai senator, Cassius Dio monumentális történelmi művében részletesen számolt be a nyári hadjárat előzményeiről, menetéről. Későbbi korok írói mindössze említésszerűen jegyezték meg a hadjárat tényét.

A földrajzi művekből világosan látszik, hogy a foglalást megelőzően rómaiak rendelkeztek bizonyos alapvető ismeretekkel az Alpoktól északra fekvő régióról. Azonban a Dunától északra található területek jórészt ismeretlenek voltak számukra, így az alpesi hadjárat a területfoglaláson túl új régiók megismerését is jelentette.


Forrás: részletek Farkas István Gergő: Nomen provinciae. A principátus kori Raetia-Vindelicia kérdéskör megoldása c. munkájából