logo

X Quintilis AD

Bevezetés (Nomen provinciae)

Az elmúlt két évtizedben Raetia meghódítása a németországi provinciális régészet egyik legkiemeltebben kutatott területévé vált. A tudományos igényű kíváncsiság eredményeképpen a téma kutatói Raetia foglaláskori történelme és a római tartományszervezési gyakorlat vonatkozásában számos kérdést tettek fel és válaszoltak meg.
A forrásanyag indokolt újraértékelésével K. Strobel tisztázta Raetia provincializációjának folyamatát, valamint újra értelmezte Vindelicia római adminisztrációban betöltött szerepét. Azonban a két fogalom korabeli használatában mutatkozó szabályszerűségek bemutatására és ezek magyarázatára nem tért ki, ezért jelen tanulmány célja, hogy K. Strobel méltán elismert kutatását és eredményeit az antik írott és régészeti forrásokon keresztül vizsgálva kiegészítse a Raetia és Vindelicia kifejezések használata mögött húzódó okok feltárásával és bemutatásával.

Raetia tartomány Közép-Európában feküdt, területén jelenleg négy állam osztozik: Raetia északi része a két legdélebbi német tartományhoz Baden-Württemberghez és Bajorországhoz tartozik, déli részét Svájc és Lichtenstein, valamint Ausztria foglalja magába. Legnagyobb kiterjedését a Kr. u. 2. század során érte el, ekkor megközelítőleg 80.000 km2-re terjedt ki. Az Alpoktól a Boden-tó és az Inn között északra fekvő, folyóktól szabdalt termékeny dombvidéket foglalta magába a Schwábische Alb vonulatáig.

A tartományt nyugati szomszédjától, Germaniától a határok északra tolódásait követve kezdetben a Boden-tó és az Ablach, később a Neckar választották el, Italiától az Alpok természetes vonulatai határolták. A provinciát keleti szomszédjától, Noricumtól az Inn és a Salzach választották el. Raetia időszakosan a galliai és illyricumi vámkerületekhez (portorium) is tartozott, ezért a tartomány határai egyben a kerületek határaiként is szolgáltak.


Forrás: részletek Farkas István Gergő: Nomen provinciae. A principátus kori Raetia-Vindelicia kérdéskör megoldása c. munkájából