logo

X Quintilis AD

A Raetia-Vindelicia dichotómia

Az előző fejezetekben vizsgált forráshelyek alapján kijelenthető, hogy a terület alpesi hadjáratot megelőző viszonyaival foglalkozó antik írók többnyire megkülönböztették a Raeti és Vindelici körébe tartozó törzseket. Az egyes törzsek ellentmondásos besorolása ellenére megállapítható, hogy a Raeti az Alpok déli előhegységeit, lakható völgyeit, valamint a Rajna forrásvidékét lakták, a Vindelici az északkeleti előhegységeket, valamint az ettől északra elterülő dombvidéket felügyelték.

A tartománynevekhez hasonló, hétköznapinak tekinthető kifejezések használata többnyire önkéntelen, javarészt csak prózában stilisztikai, ezért a Raeti/Raetia és Vindelici/Vindelicia megnevezéseken keresztül vizsgálható a korabeli terminológia. A Raetia et Vindelicia tartománynév négy Kr. u. 1-2. században állított feliraton (tituli honoraria aut funeraria) jelent meg, a Raetia megnevezés vitathatatlanul gyakoribb. Hasonolóképpen az irodalmi forrásokban a Vindelici, Vindelicia kifejezések lényegesen kevesebbszer jelennek meg, főként a nyári hadjáratot megelőző és azt taglaló korabeli leírásokban.
Később született leírásokban a Raetia megnevezés az elterjedt, így a Kr. u. 2. század elején alkotó Tacitus mind a Kr. e. 15, mint a Kr. u. 69 év eseményeinek leírásakor a Raeti/Raetia kifejezéseket használja. Mindössze egyetlen alkalommal, Germanicus Cherusci elleni hadjárata kapcsán egy cohors Raetorum et Vindelicorum megnevezésében használja Tacitus a Vindelici kifejezést, ez azonban mindössze arra utal, hogy a későbbi cohors II Raetorumot Kr. u. 16-ban még így nevezték.

Tacitus kortársa, Suetonius számos alkalommal használta a Vindelici megnevezést, de kizárólag a nyári hadjárat kapcsán. A Kr. u. 2. század közepén alkotó Claudius Ptolemaeus műve földrajzi jellege miatt, a foglalás előtti viszonyokat leírásában megkülönböztette Raitia (Ραιπία) és Vindelikia, (υLuδεAκiα∕BLuδεAκiα) területi egységeit. Aprincipátus alatt a írók többsége azonban kizárólag a Raeti/Raetia kifejezéseket használja mind földrajzi, mind etnikai vonatkozásban, hasonlóan a raetiai limes összeomlása (Limesfall) után alkotó írók.
A forrásanyagban vindelicus etnikum (Vindelici) a forrásokban lényegesen többször fordult elő, mint a belőle képzett földrajzi név (Vindelicia), de közel sem volt annyira elterjedt, mint a raetus etnikai terminus (Raeti). A korai irodalmi források különbséget tettnek a két etnikum között, azonban az epigráfiai forrásokhoz viszonyítva a Vindelicia földrajzi terminus csak később, a Kr. u. 2. században jelent meg a forrásanyagban.

A Kr. u. 1. század elejének viszonyait tükröző művében Velleius több alkalommal a Raetia tartomány (Raetiam ... Pannoniamque provincias; Raetia) és vindelicusok (Vindelicos; Vindelicis) kifejezéseket használta, ezzel egyszerre utalva a két etnikum különállására, és cáfolva Vindelicia önálló tartományi voltát. A princeps életéről a Kr. u. 2. század elején írt életrajzában Suetonius is hasonlóképpen járt el (Raetiam Vindelicos), ugyanakkor ő az első, aki a összetételben ugyan, de a Vindelicia kifejezést használta Tiberius császárról írt biográfiájában (Raeticum Vindelicumque).  

Suetonius mellett egyedül Claudius Ptolemaeus földrajzi munkájában jelent meg a Vindelicia kifejezés, azonban itt sem tartománynévként, hanem a terület római foglalást taglaló leírásában etnikumnévből képzett földrajzi helymeghatározásként (Όυίνδελκ,ία/Βίνδελκ,ία).

A későbbi századok során a Vindelici/Vindelicia kifejezések néhány esettől eltekintve teljesen eltűntek a használatból, ezen kevés esetben is kizárólag a terület foglaláskori viszonyainak leírásában kerültek elő.


Forrás: részletek Farkas István Gergő: Nomen provinciae. A principátus kori Raetia-Vindelicia kérdéskör megoldása c. munkájából