logo

XV December AD

Összegzés (Borostyánkő ékszerek Pannoniában)

A Balti-tenger vidékéről származó borostyánkőnek, a kereskedelemnek, a borostyánékszereknek és a borostyán-tipológiának a külföldi kutatás több figyelmet szentelt a hazaihoz képest. A borostyánkőnek számos olyan elnevezése volt az ókorban, amelyek részben a kialakulásáról alkotott fiktív elképzelésekből vezethetőek le, noha tudjuk, hogy a borostyánkő egy már kihalt fenyőfajta megkövesedett gyantája.
A római gazdag és köznép körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendett. Színe divatot teremtett a nők között, és szobrocskákat, használati tárgyakat faragtak ki belőle, sőt, azt hitték, pozitív hatással van az egészségre, amelynek viszont nincs tudományos alapja.

A borostyánékszerek elemzése alapján azt lehet mondani, hogy a többi anyagból készült ékszerhez (arany, ezüst, bronz, üveg) képest kevesebb került elő belőlük a provincia területén. Ennek az oka nem ismert, de feltételezhető, hogy a nyersanyagellátás akadozása kihathatott a kevés provinciális borostyánleletre. A gyöngyök egy részét a barbároknál is készíthették, (Przeworsk-kultúra műhelyei), de ott elsősorban helyi igényeket szolgálhattak ki, s talán ezért nem érkezhetett Pannoniába olyan sok borostyángyöngy a barbároktól.
Hasonlóan kevés a már biztosan római műhelyekben, borostyánból készült függők és amulettek száma Pannoniában. A különféle formát öltő függőknek (kéz, balta, fésű, tarsoly, fallosz, ember és hal alakú) védelmező és bajelhárító szerepet tulajdonítottak.
A borostyángyűrűknek a függőkhöz hasonlóan többféle faragványú példányuk ismert. Ezeket a gyűrűket hordhatták ujjon is, de nehéz súlyuk miatt viselhették nyakban hordva amulettként is, amiből kifolyólag szintén védelmező funkcióval bírhattak. A felsorolt ékszertípusok elsősorban női ékszerek lehettek, amelyek főként temetőkből ismertek.

A pannoniai borostyánékszerek között a gyöngyök pontosabb keltezését az érmek és az üvegtárgyak könnyítik meg. Ezek alapján előkerültek II-III. századi, és IV. század közepi borostyángyöngyök is. A gyűrűk többségét néhány kivétellel, amelyeket a kísérőleletek datálják a II-III. század közé az Aquileiai és Rajna-vidéki párhuzamok az I-II. századra keltezik. Ezeknél nehezebb a függők, amulettek korának egységes meghatározása, mivel vannak köztük IV. századiak és I-II. századiak is. Mindezek után megállapítható, hogy mindegyik ékszertípus az I. század közepétől a III. századig, ritkábban a IV. századig is használatban lehetett, viszont ezek közül a gyöngyök voltak azok, amelyek használata a legtovább tartott.

A borostyánkőtárgyak, és különösen az Aquileiában készült legigényesebb borostyánékszerek kereskedelme a kora császárkorban volt a legintenzívebb. A Borostyánkő-út jelentőségét már a régebbi korokban is felismerték, és ez az ókorban sem változott. A mellette létesült városok pedig kereskedelmi és gazdasági szempontból is jelentőssé váltak (Poetovio, Savaria, Scarbantia, Carnuntum). Fontosságát út mentéről előkerült borostyánfaragványok is hangsúlyozzák. A kereskedelem intenzitása azonban a markomann háborúk után alábbhagyott. Emiatt megszűnhetett az aquileiai műhely tevékenysége, és utána már csak a Barbaricumból érkezhettek a barbárok, vagy helyi műhelyek által készített egyszerű gyöngyök.

Végszóként megjegyezném, hogy a borostyánékszerek, és borostyántárgyak témakörét a jövőben érdemes lenne tovább kutatni ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk használatukról, szerepükről. Ez különösen vonatkozik a függőkre és a gyűrűkre, mivel néhány közlésen kívül kutatottságuk igencsak hiányos, s emiatt erre az ékszertípusra fontos lenne több figyelmet fordítani.


Forrás: részletek Szűcs Flóra Tünde: Borostyánkő ékszerek Pannoniában c. szakdolgozatából