logo

VIII December AD

Gyűrűk.

A gyűrűket formájukból következően ujjon hordták, amely az istenekkel való kapcsolatra emlékeztette őket. Nők és férfiak egyaránt viselték, és több volt egyszerű ékszernél; a rómaiaknál státuszszimbólumnak számítottak, épp ezért csak alkalmakkor viselték őket. Többnyire aranyból vagy ezüstből, kisebb arányban borostyánból és vasból is készítettek gyűrűket, melyek változatos kialakításokkal rendelkeztek, és esetenként drágakő-berakással voltak díszítve. A borostyángyűrűket a súlyukból adódóan nyakban is viselhették, vagy egyszerűen csak dísztárgyként tekinthettek rájuk.


Típusok

Mint ismeretes, Sprincz Emma 1957-ben aszerint osztotta fel öt csoportra a borostyángyűrűket, hogy azok díszítettek-e, vagy sem, illetve hogy van-e rajtuk faragvány vagy nincs. Véleményem szerint ez a tipológia idejétmúltnak tekinthető, így én egy kicsit bonyolultabb, de átlátható tipológia kialakítására törekedtem. A tipológia készítése során természetesen alapul vettem Sprincz Emma munkáját is, amit további adatokkal ki fogok egészíteni.
Az általam kialakított tipológia két nagy típusból, azokon belül három-három altípusból, és az altípusokon belüli két vagy három variánsból tevődik össze. A típusba való besorolás alapja az, hogy a gyűrűfej faragvánnyal díszített-e vagy sem, az altípusba való besorolás alapja az első típus esetében a gyűrű fejének kialakítása, a második típus esetében pedig a faragvány mivoltja alapján történik, a variánsokba való besorolás alapja pedig a gyűrű karikájának kialakításán alapszik. A borostyángyűrűk zömét a Borostyánkő-út menti városokban találták, de Pannonia más részeiről, így Szőnyből (Brigetio) és Győrből (Arrabona) is ismerünk ilyen ékszereket.


Előlapi faragvány nélküli borostyángyűrűk (I. típus)

Ezen a típuson belül két altípusban, és három variánsban különíthetők el a borostyángyűrűk. A nem kiemelkedő fejű gyűrűk altípusa (I./1) azokat a gyűrűket tartalmazza, amelyeknek feje általában ovális, ritkábban négyszögletes formájú. A gyűrű testéhez képest a váll nem kiugró, egybefügg a gyűrűtesttel. Karikája vagy díszítetlen, vagy valamilyen csavart vagy hólyagos kialakítás van rajta. A gyűrűk általában félovális keresztmetszetűek, de lehetnek oválisak is. Ebbe az altípusba három variáns tartozik.

I. /1.A variáns díszítetlen karikájú gyűrűk:
A gyűrűk keresztmetszete félovális, karikájuk kiszélesedő, de a gyűrűk vállrésze nem ugrik ki a testből. E variáns formai előzményeinek a II. századi, sima egyenletes karikájú, arany-, ezüst-, és bronzgyűrűk tekinthetők.139 Ebbe a variánsba 19 gyűrű sorolható, amelyek közül kettő Hajdina 1. sírjából (Kat. III.9-10.), egy Hajdina-Cvetko területéről (Kat. III.12.) került elő. Mindemellett ilyen gyűrűket találtak Ptuj-Gasilski dom területén (Kat. III.18-19.), Szombathely-Rumi úton (Kat. III.46.), és Ptuj-Panorama területén (Kat. III.28.) is. Továbbá egy Zgornja Hajdinából (Kat. III.29.), egy pedig a Győr-Nádorváros, Kálvária utcai késő római temetőjének 8. sírjából (Kat. III.3.) került elő. A többi lelőhelye (Kat. III.56.; Kat. III.57.; Kat. III.58.; Kat. III.59.; Kat. III.60.; Kat. III.61.; Kat. III.62.; Kat. III.63.; Kat. III.64.; Kat. III.65.) sajnos nem ismert.

I. /1.B variáns gyűrű karikája csavart vagy bordázott:
Keresztmetszetük félovális, a gyűrű vállrésze nem kiugró, előlapjuk ovális és téglalap alakú is lehet. A csavart, bordázott karikájú gyűrűk formai előzményeinek mondhatóak az I-II. századi, csavart, vagy vésett díszítésű üveg-, vagy gagátgyűrűk.140 Ebbe a variánsba kilenc gyűrű sorolható be, melyek közül négy Ptuj területéről (Kat. III.11.; Kat. III.13.; Kat. III.15.; Kat. III.31.), kettő Szombathelyről (Kat. III.37.; Kat. III.45.), egy Győr-Kálvária u. 8. sírjából (Kat. III.3.), kettő pedig ismeretlen lelőhelyről (Kat. III. 55.; Kat. III.67.) került elő.

I. /1.C variáns A gyűrű karikáját hat nagy dudorszerű faragás tagolja. Előlapjuk téglalap alakú, válluk kismértékben ugrik ki a testből. Két ilyen gyűrűről van tudomásunk. Az egyik PtujGasilski dom 5. sírjából került elő (Kat. III.24.), a másik pedig ismeretlen lelőhelyű (Kat. III.66.).

Az I./2. altípus a kiemelkedő fejű gyűrűk csoportja. E csoportba egyetlen példány sorolható. Karikája kis mértékben szélesedik ki, de válla nem kiugró. A gyűrű feje minimálisan kiemelkedik a testből, de annak előlapja kör alakú. Az egyetlen ismert darab Szőnyből (Brigetio) került elő (Kat. III. 52.).


Előlapi faragvánnyal díszített borostyángyűrűk (II. típus)

E típusnak három altípusa és mindegyik altípusnak két-két variánsa van. A II./1. altípusba az ülő vagy fekvő állatalakos gyűrűk tartoznak. Az állatalakok többségében kutyát, egy-két esetben párducot ábrázolnak. A kutya szőrzetét bevéséssel, a párducét pedig ovális vésésekkel jelölik. Jellemzőjük a félovális keresztmetszet és ovális előlap, valamint a kiszélesedő, vastag karika. Ennek az altípusnak két variánsa van.

II. /1.A variáns díszítetlen karikájú, ülő vagy fekvő állatalakos gyűrűk:
A gyűrűk félovális keresztmetszetűek és ovális előlapot alakítottak ki rajtuk. Az állatalakok fekvő, vagy ülő kutyát, illetve párducot ábrázolnak. Ilyen gyűrűből összesen 12 darab ismert, ebből 6 lelőhelye (Kat. III. 68.; Kat. III.69.; Kat. III.70.; Kat. III.71.; Kat. III.72.; Kat. III.73.) nem ismert. A többi hat közül egy Szombathely-Rumi út 6. sírjából (Kat. III.48.), egy darab Ptuj-Obvoznica 7. sírjából (Kat. III.26.), egy darab Ptuj-Gasilski dom 5. sírjából (Kat. III.17.), egy szórvány Ptuj területéről (Kat. III. 14.), egy Sopron-Csengery utcából (Kat. III.34.), egy szórvány pedig Szombathelyről (Kat. III.38.) került elő.

II. /1.B variáns csavart mintás karikájú, ülő vagy fekvő állatalakos gyűrűk:
ovális vagy félovális keresztmetszetűek, karikájuk kiszélesedő. A figurák vagy kutyát, vagy párducot ábrázolnak. Ebbe a variánsba négy gyűrű tartozik, ebből egy Ptuj-Zgornja Hajdina 24. sírjából (Kat. III. 30.), a másik három töredékes gyűrű lelőhelye (Kat. III.73.; Kat. III.74.; Kat. III.75.) nem ismert. A gyűrűk faragványai ép állapotban vannak.

A II./2. altípus az arcképes gyűrűk csoportja.
A gyűrűk fején, vagy a karika oldalán egy arckép látható, melyek női, vagy férfi arcot is ábrázolhatnak. A pannoniai leletanyagban kizárólag női arcképes gyűrűk találhatóak. Mostanáig férfi arcképes gyűrű nem került elő, csak egy maszkos fejű gyűrűt ismerünk (Kat. III.76.). Keresztmetszetük ovális vagy félovális. Karikájuk kiszélesedő, válluk nem ugrik ki a testből, és belső oldaluk lapos. Ennek az altípusnak is két variánsa ismert. Az altípusnak van olyan példánya, amelynek nem ismert a kialakítása, mert csak a faragvány maradt meg (Kat. III.40.).

II. /2.A variáns díszítetlen karikájú, arcképes gyűrűk:
Összesen 14 gyűrű tartozik ebbe a variánsba. Mind a 11 darab gyűrű belső oldala lapos, külső oldala domború, karikájuk többnyire kiszélesedő. Közülük négy erősen töredékes állapotban került elő. Egynek a faragványa hiányzott, a másik háromnak pedig a karikájának egy kis hányada maradt meg a faragvánnyal együtt. A 14 darab idesorolható gyűrűtípus közül egy darab Szőnyből (Kat. III.51.), négy példány Szombathelyről (Kat. III.39.; Kat. III.42.; Kat. III.43.; Kat. III.44.) ismert.
Továbbiakban egy darab Ptuj-Rabelcja vas 210. sírjából (Kat. 111.27.), egy példány Ptuj-Zgornja Hajdina 24. sírjából (Kat. III. 32.) került elő. Két további gyűrűből egy Ptuj-Gasilski dom 5. sírjában (Kat. III.20.), egy pedig a Ptujhoz közel fekvő Hajdinában (Kat. III.6.) látott napvilágot. Ezeken kívül ötnek a lelőhelye (Kat. III. 53.; Kat. III.54.; Kat. III.76.; III.77., III.79.) nem ismert.

II./2.B variáns díszített karikájú, arcképes gyűrűk: Félovális keresztmetszetűek, és válluk enyhén kiugró. Összesen három ilyen gyűrű ismert, amelyek közül egy Szombathelyről (Kat.
III.49. ), egy a szombathelyi Rumi út temetőjéből (Kat. III.47.) került elő, a harmadik lelőhelye (Kat. III.78.) viszont ismeretlen.

A II./3. altípusba az egész alakos gyűrűk tartoznak.
A gyűrűkarika oldalán, vagy fején egész alakos, szárnyas genius, vagy emberfigura jelenik meg. Keresztmetszetük félovális vagy ovális, karikájuk enyhén kiszélesedő, válluk nem kiugró. Az előző altípushoz hasonlóan ennek is két variánsa van.

II./3.A variáns díszítetlen karikájú, egész alakos figurával díszített gyűrűk:
Ezeken a gyűrűkön szárnyas geniusok, illetve emberalakok lehetnek. Ebbe a variánsba négy gyűrű sorolható, melyek közül az egyik szőnyi borostyángyűrű egy geniust ábrázol (Kat. III.50), a másik a Ptuj-Obvoznica 7. sírjából (Kat. III.25.) előkerült gyűrű, amely egy ülő fiút és kutyát ábrázol. A harmadik és negyedik, Ptuj-Gasilski dom 5. sírjából előkerült gyűrűk közül az egyiken egy szárnyas Amor (Kat. III.16.), a másikon pedig Amor és Psyche (Kat. III.21.) figurája látható.

II./3.B variáns csavart vagy vésett díszítésű karikájú, egész alakos figurával díszített gyűrűk:
A variáns gyűrűtípusain geniusok, vagy emberalakok láthatók. Ilyen gyűrűből ötöt találtak, melyek közül egynek ismeretlen volt a lelőhelye (Kat. III.81.), kettő Szombathelyen került napvilágra (Kat. III.41.; III.42.), kettőt pedig Sopron-Csengery utcában találtak (Kat. III.35.; III.36.).


Párhuzamok

A pannoniai borostyángyűrűk párhuzamai Itáliában, valamint a Rajna mentén is megtalálhatóak. Az alábbiakban az egyes, általam felállított gyűrűtípusok párhuzamait sorolom fel. A díszítetlen, kiszélesedő, külső oldalán domború és belül lapos kialakítás (I./1.A variáns) a borostyángyűrűk mellett az arany és vasgyűrűk terén is elterjedt forma volt az I. század végén és a II. század első fele között. Tíz ismeretlen lelőhelyű gyűrű (Kat.III.56-65.) hasonló egy Mainzból előkerült példányhoz. Hasonlóságuk alapja a díszítetlen, egyenletes vagy kiszélesedő karikán alapul.
A Ptuj-Zgornja Hajdina 24. sírjában talált gyűrű (Kat. III.29.), és a győri Kálvária utcai kora császárkori temető 8. sírjából előkerült sima, kiszélesedő gyűrű (Kat. III.4) analógiájának tekinthető egy Kölnből előkerült gyűrű. Egy Ptujból előkerült szórvány gyűrűvel (Kat. III.28.) állítható párhuzamba egy másik kölni példány. Az egyik szőnyi (Kat. III.52.) gyűrű kialakítása annyiban tér el a többi, idetartozó gyűrűtől, hogy téglalap alakú előlapja magasabban van a gyűrűtesthez képest. Ennek egy lehetséges analógiája egy namur-i példány. Mindkettő a kiemelkedő előlapja miatt hasonlít egymásra. Egy ismeretlen lelőhelyű, egyenletesen vastag karikájú, gyűrű (Kat. III. 58.) és a Ptuj-Gasilski dom 5. sírjából előkerült gyűrű (Kat. III.23.) párhuzama lehet egy Bonnban talált példánynak, valamint egy Aquileiából előkerült II. századi gyűrűnek is.

A vésett, vagy hornyolt karikájú, előlapi díszítés nélküli gyűrűk (I./1.B variáns) között elenyésző a párhuzammal rendelkező példányok száma. Ezek közé tartozik a szombathelyi Hámán Kató út római temetőjéből előkerült csavart karikájú gyűrű (Kat. III.45.), és egy szórvány szombathelyi gyűrű (Kat. III.37.), amelyek analógiája egy Xantenből előkerült példány. Párhuzamuk alapja a karika csavart kialakítása. A többi idetartozó gyűrűnek (Kat. III.24., Kat. III.31., Kat. III.55., Kat. III.67., Kat. III.3., Kat. III.13.) nem ismertek pontos analógiái sem Aquileiából, sem a Rajna-vidékről.

A fekvő állatalakos gyűrűk (II./1. altípus) között az egyik szombathelyi gyűrű (Kat. III.38.), egy soproni gyűrű (Kat. III.34.), és az egyik szórvány ptuj-i gyűrű (Kat. III.13.) egy kölni darabbal hasonlatos. Egymással való hasonlóságuk a gyűrűfejen lévő fekvő állatalakon alapul. Az ismeretlen lelőhelyű, fekvő állatalakos darab (Kat. III.72.), és a Ptuj-Gasilski dom 5. sír gyűrűje (Kat. III.17.) egy aquileiai példánnyal állítható párhuzamba a fekvő állatalak alapján.
Az arcképes gyűrűknél (II./2. altípus) kicsit nehezebb a párhuzamba állítás, ugyanis ennek az alapja a mellképen szereplő nő frizurája. Ezeken a gyűrűkön általában Plotina, Marciana, Matidia, és Sabina hajviseletei látszanak, akik Hadrianus és Traianus családjához tartoztak. Az érmeken feltűnő Marciana arcképére hasonlító szombathelyi gyűrű (Kat. III.49.) analógiája a Marcianaarcképes példány, amely Aquileiából ismert, és a dalmáciai Starigrádból előkerült, gyűrűről való Marciana-mellkép.
A Matidia arcképére emlékeztető, Szombathely-Hámán Kató út 14. sírjából előkerült női mellképes gyűrű (Kat. III.44.) párhuzamának tartható a ravennai Nemzeti Múzeumban őrzött I-II. századi hajviseletet mutató példány. Az egyik szombathelyi arcképes gyűrű (Kat. III.49.) mellé a Belriguardo-i Nemzeti Múzeumban őrzött női mellképes darab hozható fel analógiaként. Az érmeken szintúgy megjelenő Sabina mellképére hasonlító Szőnyi „H” jelű sír arcképes gyűrűje (Kat. III.51.), és a Ptuj-Gasilski dom-i példány (Kat. III.20.) egy aquileiai darabbal mutat hasonlóságot.

Az egész alakos gyűrűre (II./3. altípus) is akad néhány párhuzam. A Sopron-Csengery utcából előkerült gyűrűhöz (Kat. III.35.) hasonlatos az Aquileiából előkerült, szőlőindákkal díszített karikájú, geniusos gyűrű. Az ismeretlen lelőhelyű, szőlőinda díszítésű, geniusos példány (Kat. III.81.) analógiájának tekinthető a Belriguardo-i Nemzeti Múzeumban őrzött egész alakokat ábrázoló gyűrű, valamint az aquileiai geniusos gyűrű is. A Ptuj-Gasilski dom 5. sírjának szárnyas Amor figurával díszített gyűrűje (Kat. III.16.) párhuzamba állítható az az egész alakos gyűrű, amely Starigrádból került elő.


Datálás

A sima, kiszélesedő vagy egyenletesen vastag karikájú gyűrűket (I./1.A variáns) többnyire a vele párhuzamos gyűrűk alapján lehet keltezni. A fentebb említett Aquileiai és Rajna-menti analógiák szerint ez a variáns zömmel a II. században volt használatos. Akad olyan gyűrű (Kat. III.4.), amelyet a csontvázas temető és az azzal szomszédos hamvasztásos temető Traianus és Hadrianus érmei, valamint a sírok leletanyaga az I-II. századra keltez. A vésett, vagy hornyolt karikájú, előlapi díszítés nélküli gyűrűk (I./1.B variáns) keltezése sem egyszerű a kevés kísérőlelet miatt, de van kivétel.
Ptuj két lelőhelyéről Gasilski dom és Zgornja Hajdinaelőkerült vésett és hornyolt karikájú gyűrű keltezését megkönnyítik a velük együtt előkerült további sírmellékletek. A Zgornja Hajdina-i gyűrű (Kat. III.31.) a vele együtt előkerült borostyánból faragott kagylók és játékkockák alapján a II-III. század eleje közé keltezhető. A Gasilski dom 5. sírjából előkerült gyűrű (Kat. III.24.) az I-II. század közötti időszakra datálható a bronzgyűrűk és a mécsesek alapján.

A fekvő állatot ábrázoló gyűrűk (II./1. altípus), az arcképes gyűrűk (II./2. altípus), és a geniusos vagy Amor-figurás borostyángyűrűk nagy része az aquileiai és rajna-vidéki párhuzamok alapján az I-II. századból származik. A II./2. altípus darabjain a pannoniai anyag szerint többségében női arccok láthatóak. A figurákon általában Plotina, Marciana, Matidia, és Sabina hajviseletei látszanak, akik Hadrianus és Traianus családjához tartoztak, s emiatt a datálásuk is a II. század első felére esik. A női mellképes gyűrűket néhány esetnél a velük együtt előkerült érmék, de többségében Aquileiai, Rajna-vidéki és dalmáciai analógiák alapján az I-II. század közé datálják.


Leletkörülmények

A katalógus 75 db borostyángyűrűjéből mindössze nyolcnál lehet tudni előkerülésük körülményeiről. Mind a nyolc gyűrű temetőben látott napvilágot, ebből három csontvázas, öt pedig hamvasztásos temetkezésből került elő. További négy, Sopron-Csengery utcából előkerült gyűrű sok más melléklet mellett egy égett csontdarabbal találtak egy valószínűsíthetően hamvasztásos sírban. A csontvázas temetkezések minden esetben földsírok, téglasírok vagy aknasírok, vagy szarkofágok, a hamvasztásos temetkezések pedig téglával körülkerített urnasírok voltak.
A csontvázas temetkezések közül kettőnél a mellékletek alapján feltételezhető, hogy női sírok voltak; mindkét sírt Győr-Kálvária utca római temetőjének 8. sírjában találták. A harmadiknál két csontváz volt a sírban, de a részletesebb antropológiai elemzés hiányában nem tudjuk a halott nemét. A hamvasztásos sírok közül három, Ptujból ismert sír Obvoznica 7. sír, Gasilski dom 5. sír és Zgornja Hajdina 24. sír gazdag volt mellékletekben, amikből nem egyértelmű kikövetkeztetni, hogy nőhöz vagy gyermekhez tartoztak.
A Győr-Kálvária utcai római temető 8. sírjának egyetlen bronztükre valószínűsíti azt, hogy nő volt a sírban. Hasonló mellékletgazdagság Szombathely, Sopron, Győr borostyángyűrű-mellékletes sírjaiban már nem igazán figyelhető meg. Ennek ellenére az üvegtermékek és borostyántárgyak egy sírban való együttes előfordulása ezeknél a síroknál az Aquileiával való intenzív kereskedelmi kapcsolatokra utalnak a kora császárkorban. A két szombathelyi Hámán Kató-úti hamvasztásos sír halottja valószínűleg nő lehetett; erre a sírban a gyűrűk melletti üveg hajtű utalhat. Ugyanitt faládika, csontdoboz, üveg balsamarium, bögrék és korsók, is voltak.

A gyűrűk sírban lévő helyzetéről csak egy esetben találtam adatot: a Sopron-Csengery utcából előkerült gyűrű a többi borostyántárggyal együtt a szarkofág délnyugati sarkában látott napvilágot, külön a többi melléklettől; utóbbiak a szarkofág északi és középső részéből kerültek elő. Bella Lajos szerint a szarkofágba beszivárgott iszapos víz hordhatta össze egy kupacba a borostyántárgyakat. A többi gyűrű sírban elfoglalt helyzetéről sírrajzok hiányában sajnos nincs lehetőségem írni, de feltételezhető, hogy vagy az ujjukon hordhatták, vagy amulettként a nyakba akasztva; utóbbinak az oka a gyűrű nehéz súlya lehetett.


Forrás: részletek Szűcs Flóra Tünde: Borostyánkő ékszerek Pannoniában c. szakdolgozatából