logo

XV December AD

Borostyánkő ékszerek

Pannonia területén összesen 361publikált borostyánkő-ékszerről van tudomásunk. Ennek 65%-a gyöngy (236 db), 22%-a gyűrű (81 db), 12%-a pedig függő (44 db). A következő alfejezetek az egyes ékszertípusok elterjedéséről, azok párhuzamairól, típusairól és kontextusaikról szól. Az egyes ékszertípusok elemzésénél a katalógusban lévő számozásukra hivatkozom.
A gyöngyök csoportosításának alapja a formai kialakításuk, elemzésükhöz és datálásukhoz az eredeti publikációkon kívül Magdalena Tempelmann-Maczynska és Emilie Riha munkáját használtam fel. A gyűrűk csoportosításánál a karika és az előlapi kialakítást vettem figyelembe; ehhez Sprincz Emma 1957-es közlésére hivatkoztam. Keltezésükhöz a párhuzamok és a leletkörülmények voltak a segítségemre.


Gyöngyök

Típusok


Pannonia területéről jobbára henger, korong és gömb alakú gyöngyök kerültek elő. Szám szerint 236 db gyöngyleletet ismerünk. Ennek 27%-a lapos, vagy korong alakú (64 db), 27%-a henger alakú (65 db; 1. kép 1-10), 2%-a kerek (4 db), 1%-a bikónikus (2 db), 1%-a hasáb (3 db), 2 %-a hordó alakú (5 db) 1%-a sokszög formájú (2 db) és 1%-a kocka formájú (1 db).
Az összes gyöngylelet között 2 olyan gyöngy van, amelynek formája nem sorolható egyik csoportba sem (Kat. I. 185-186.), és 87 db olyan borostyángyöngy is szerepel a katalógusban (Kat. I.68.; Kat. I.69.; Kat. I. 70-93.; Kat. I.187-240.), amelyeknek a formáját sajnos nem ismerem; ez az összes ismert gyöngylelet 37 %-át alkotja. Öt lelőhely esetében (Kat. I.2.; Kat. I.3.; BudapestKat. I.17.; Kat. I. 154.; Kat. I.242.) nem tudjuk, hogy hány darab gyöngy került elő. Egy további lelőhelynél (Kat. I. 97-101.) pedig csak a gyöngyleletek száma ismert, az azon belül előkerült gyöngytípusok számát azonban nem tudjuk.

Az elterjedési térkép alapján elmondhatjuk, hogy a gyöngyök többsége a provincia középső és keleti részeiről került elő. Ezek zömmel késő császárkoriak (IV-V. század). Ennek lehetséges magyarázata, hogy ezek a borostyángyöngyök keleten a szarmaták, vagy északkeleten a germánok területén készülhettek, amelyek az északról, vagy keletről érkező útvonalakon érkezhettek Pannoniába. Erre utalhat a Nógrádverőcei erőd területén talált nagy mennyiségű nyers borostyán. A provincia nyugati feléből előkerült borostyángyöngy leletek zöme kora és középső császárkori (I-III. század), amelyek Sopron (Scarbantia), Szombathely (Savaria), és Ptuj (Poetovio) területéről ismertek. Mivel a borostyángyöngyök sírokból kerültek elő, keltezésüket a velük előkerült tárgyak segíthetik.

Gyöngyleletek Pannoniában az egész császárkorban megtalálhatóak. Elöljáróban megjegyezném, hogy valamennyi pannoniai borostyángyöngynek ismert párhuzamai vannak a Maczynska tipológiájába tartozó gyöngyökkel, de utóbbiak keltezése nem feltétlenül használható a római borostyángyöngy-leletekre, annak ellenére, hogy nincs sok kialakításbeli különbség a barbaricumi és római gyöngyök között.


Párhuzamok

A pannoniai borostyángyöngyökhöz hasonló példányok a Barbaricumból ismertek. A hengeres gyöngyök számtalan analógiája között megemlítendő a Füzesabony-Bozsi hengeres gyöngyei, és a Barbaricum északi részéről, Gdanskból és Zizeliceből előkerült példányok is. A korong alakú, vagy lapos borostyángyöngyök párhuzamai többek között Szeged-Algyőn, SzegedTápén, és Mezőkövesden, a Barbaricum északabbi területeiről is találhatóak. A pannoniai lapított gömb alakú borostyángyöngyökhöz hasonló többek között a Dócon, Mezőkövesden is előkerült példány. A soklapú, vagy más néven poliéder borostyángyöngyök analógiái a Przeworskkultúra területén keresendők.


Datálás

Maczynska tipológiájának megfelelően a pátyi B/4. szelvény (Kat. I.128.), a hajdinai (Kat. I.102-125.), és a Bécsi út 82 sz. telkénél előkerült (Kat. I.18-25) hengeres gyöngylelet az I-II. századból származik. Ezekkel szemben a somodor-pusztai temető 2. sírjának hengeres borostyángyöngye (Kat. I.181.), a diakovo-i 84. (Kat. I.42.), és 105. (Kat. I.43.) sírjának, a Bátaszék-Kövesdpusztai 57. sír (Kat. I.10-14.), a győr-nádorvárosi 37. sír (Kat. I.94-95.), és a ságvári hengeres borostyángyöngyök (Kat. I.163-164., Kat. I.166-171., Kat. I.172., Kat. I.176., Kat. I.177.) mind a IV. századra, főleg a század első felére keltezhetők; utóbbiakat nagyrészt a velük együtt előkerült üveggyöngyök, vagy az éremleletek keltezik a IV. századra.
Barbaricumi párhuzamok alapján a pannoniai korong alakú, vagy lapos borostyángyöngyök jobbára II-III. századra lennének keltezhetőek. Ezzel szemben a Ptuj-i gyöngyök (Kat. I.131-133.; Kat. I.134-152.; Kat. I.153.; Kat. I.155-156.), a budapesti Benedek Elek utcai (Kat. I.28-41), a solymári temető 64. sír (Kat. I.179.) és a pátyi korong alakú borostyángyöngy (Kat. I.129.) I-II. századinak mondhatóak. Megjegyzendő, hogy a korong alakú borostyángyöngyöknél sosem volt jellemző a rávésett díszítés. Egyetlen olyan gyöngyről lehet tudni (Kat. I.153.), amelynek ilyen kialaktása van.
Riha szerint a Római Birodalomban akadnak olyan korong alakú borostyángyöngyök is, amelyek a IV. századra, pontosabban a század középső harmadára keltezhetők. Erre az időszakra tehető a Bátaszék-kövesdpusztai temető 23. (Kat. I.4-9), 57. (Kat. I.15.) sírjának gyöngye, Diakovo temetőjének korong alakú gyöngye (Kat. I.45.), a pécsi (Pécs, Geisler Eta u.[ma Apáca u.], 10. sír-Kat. I. 130.), illetve a ságvári temető 24. (Kat. I.161-162.), 131. (Kat. I.175.), és 340. (Kat. I.178.) sírjának gyöngye is.
Emilie Riha szerint a kerek, vagy lapított gömb alakú, főleg üveggyöngyök kora császárkori temetőkben is előfordulnak, de a IV. századból is vannak ilyen formájú gyöngyök. Formája alapján, Riha szerint a kora császárkori időszakba tehető a III. század első felére keltezett Bécsi-úti (Kat. I.26-27.) két gerezdelt kerek gyöngye.

A késői, IV. század közepi keltezésnek viszont a ságvári temető 93. sír (Kat. I.173-174.) gömb alakú gyöngyei feleltethetőek meg. A pannoniai leletanyagban megtalálható két kónikus gyöngy I-II. századi lehet, de barbaricumi analógiáik a II-III. századra datálhatóak. A szóban forgó gyöngyök amelyeket Ptuj-Zgornja Hajdina 24. sírjában (Kat. I.157-158.) találtak mellett különböző faragott díszítésű gyűrűk, kagyló alakú borostyántárgy, és borostyánkőből faragott játékkocka is voltak. A leletanyag egyetlen kocka alakú, dunapentelei 17. sír borostyángyöngye (Kat. I.51.) eltér a Riha által említett keltezéstől; amíg szerinte ezek a IV. század második felében fordulnak elő, addig a kérdéses gyöngy egyik kísérőlelete, egy Antoninus Pius érem a gyöngyöt a II. század első fele-közepe közé keltezi.
A pannoniai gyöngyleletek között egyedüliként említhető a Bátaszék-kövesdpusztai 149. sír (Kat. I.16.) csepp alakú borostyángyöngye, amely Riha szerint, és a vele együtt előkerült II. Constantinus érmek alapján is a IV. század első felében jelent meg.

Birodalmi párhuzamok alapján tágnak mondható a soklapú, vagy más néven poliéder gyöngyök megjelenésének ideje; a III. század első felétől az V. századig előfordult a Római Birodalomban. Ezzel szemben a Ságvári temető 24. (Kat. I.165.), és a Somogyszili 70. sírjának (Kat. I.182.) soklapú gyöngyei a IV. századra, és azon belül is főleg a század első felére datálhatóak.

Összegzésként megállapítható, hogy Pannoniában a henger, korong alakú, vagy lapos borostyángyöngyökből volt a legtöbb, amelyeknek keltezése az I-II. század és a IV. század közé tehető. A lapított gömb alakú gyöngyök már inkább a III-IV. században voltak gyakoribbak, a ritkábban előforduló gyöngytípusok kocka, csepp, poliéder datálása pedig a IV. századra szorítkozik.


Leletkörülmények

A katalógusban szereplő gyöngylelőhelyek közül 10 női sírból, és 12 leánygyermek sírjából kerültek elő gyöngyök. Három másik esetben a gyöngyök mellett két gyermek feküdt (Kat. I.130.; Kat. I.177.; Kat. I.180.), egy negyedik esetben pedig (Kat. I.185-186.) egy nő és egy kislány mellett voltak a gyöngyök. További 36 esetben pedig nem ismert a halott neme és kora. A katalógusban szereplő sírok közül három hamvasztásos temetkezés (Kat. I.26-27.; I.68.; Kat. I.187-240.), és 28 csontvázas rítusú volt, de több esetben nem derült ki a temetkezés jellege a hiányos dokumentáció miatt.
A katalógusban szereplő sírokból csak kilencnél ismert a borostyángyöngyök sírbéli helyzete. Négy esetben a nyak körül (Kat. I.43-45.; Kat. I.130.; Kat. I.166-171.; Kat. I.172-174.), két esetben a mellkasnál (Kat. I.4-9.; Kat. I.159.), két esetben a lábnál (Kat. I.161-165.; Kat. I.176.), egy esetben a koponyánál (Kat. I.10-15.), két esetben pedig medencecsontnál (Kat. I.160.; Kat. I.179.) kerültek elő borostyángyöngyök. Előfordult két gyöngyleletnél is, hogy azok nem viseleti helyzetben voltak, mert telepásatás során találták őket (Kat. I.128.; Kat. I.129.).

A katalógusban gyűjtött borostyángyöngyök szinte mind temetőből származnak, kettő kivételével, amelyek a telepről kerültek elő (Kat. I.128.; Kat. I.129.). A publikált temetők alapján megállapítható, hogy a borostyángyöngyök előfordulása egy temetőn belül általában kisebb arányú volt a más anyagból (főleg üvegből) készült gyöngyökhöz képest.
A borostyángyöngyök a legtöbb esetben üveggyöngyökkel kerültek elő, de akad olyan sír is, ahol opálgyöngyökkel és kalcedongyönggyel együtt egy gyöngysort alkotott. Emellett egy sírban karneol gyönggyel és egy másik sírban opálból készült gyűrűvel együtt kerültek elő; az üveg-, és borostyángyöngyök együttes jelenléte a késő császárkorban általánosnak számított. Ide sorolható többek között Bátaszék-Kövesdpuszta, Budapest Bécsi út, Győr-Nádorváros (Arrabona), Ságvár (Tricciana), Somogyszil és Szentendre (Ulcisia Castra) római temetője is. Ezek legtöbbször bolygatott, vagy egész egyszerűen szegényes mellékletű sírok lehettek. Utóbbi esetre lehet következtetni Százhalombatta (Matrica) 91. sírjánál, ahol a borostyángyöngy mellett egy vasszeg és egy bronzgyöngy került elő, és Bátaszék-Kövesdpuszta 57. sírjánál is, ahol az üveg és üvegpaszta-, valamint borostyángyöngyökből álló gyöngysor mellett csak egy vastöredék, és agyagedény kerültek elő. van néhány eset, amikor a sírleírás csak a borostyángyöngyöket tartalmazza; Somogyszil 70. sírjának esetében nem igazán beszélhetünk bolygatásról, mivel a csontvázból elég kevés maradt meg; inkább arról lehet szó, hogy a csontváz többi darabja felszívódhatott az idők során. Az egyedüli mellékletként előkerült, borostyángyöngyöket is tartalmazó gyöngysor, pedig arra utalhat, hogy szegény sírról lehet szó.


Forrás: részletek Szűcs Flóra Tünde: Borostyánkő ékszerek Pannoniában c. szakdolgozatából