logo

XXVII Novembris AD

Kisebb templomok a Beqa-völgyben

Újra itt zötykölődünk a pokolian rossz utakon, a tengerparttól igen elütő, kifejezetten szegényes Kelet-Libanonban. Csak a Beqa-völgy pazar látványa feledteti az út mentén lobogó sárga Hezbollah-zászlókat és a libanoni hadsereg kedvetlen katonáinak látványát. A domboldalakon szinte minden megterem: a legkedveltebb a szőlő, alma, körte és mandula.
Első állomásunkon, Furzolban egy fürt hatalmas, zamatos fehér szőlőt kapunk ajándékba a közeli étterem tulajdonosától. Itt, a sziklás hegyoldalban már 1888-ban felfedezték a bejrúti Szent József Egyetem kutatói az Adónisznak szentelt sziklatemplomokat és a kanaáni-föníciai sírokat.

A szomszédos Nihában található a baalbeki után második legnagyobb templomegyüttes Libanonban. A templom külön érdekessége, hogy az adütonjába (belső szentélyébe) vezető lépcsősor márvány makettjét is megtalálták, amely ma a Bejrúti Nemzeti Múzeumban van kiállítva. A lépcső előtt a sziklába vésve ma is ott őrködik Niha papjának, Narkisszosznak, Kasziosz fiának domborműve, aki Hélio- polisz tanácsának tagja volt.
A templomot sajnos a polgárháború alatt kifosztották, de erről nem hajlandó beszélni egyébként kedves és barátságos kísérőnk, aki 37 éve látja el a gondnoki feladatokat. Fiatalon még részt vett a templom restaurálásában, a neves örmény származású régész, Haroutune Kalayan (1908-2003) vezetésével. Büszkén mutatja nekünk a római mérnök falba vésett jeleit, ahová a köveket kellett milliméter pontosan illeszteni.
Valóban lenyűgöző precizitással dolgoztak az ókori építészek! Ezután egy vidám, 20 év körüli fickó ugrik a kocsinkba, aki szintén helyi idegenvezető. Földúton vágunk neki a hegyeknek: a közeli Hosn Nihában - a Libanon kopár oldalában, bámulatos kilátással a Beqára és az Antilibanonra - találhatók egy másik templom romjai, nagyrészt még feltáratlanul.

Utunk folytatásaként, a közeli Temninében csak nagy nehezen bukkanunk rá a Nymphaeumra. A helyi lakosok nem ismerik, tábla pedig nem jelzi. Pedig a mellette csörgedező kis patak és a föléje boruló fák ma is enyhet nyújtanak az ide betérőknek. Az egészség görög istennőjének, Hügeiának a szobrát innen vitték át a bejrúti Nemzeti Múzeumba, ahol a lépcsőfeljáró mellett, kiemelt helyen állították ki.

II. Sarrukín asszír király (Kr. e. 721-705) palotája Dúr-Sarrukín (a mai Horszábád) városában állt. A palotát 1843-ban a francia Paul Émile Botta tárta fel, s a legértékesebb leleteket, köztük a domborműveket, átszállíttatták Franciaországba, ahol már 1847-ben kiállították a Louvre-ban.



Grüll Tibor


Grüll Tibor (1964) a Pécsi Tudományegyetem docense, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem magántanára, a Szent Pál Akadémia tanszékvezető főiskolai tanára. Fő kutatási területe a korai császárkor, valamint a római kori zsidóság és kereszténység története.


Forrás: Grüll Tibor - Római nyomokon Libanonban