logo

XX Martius AD

Elnevezések.

A Szentföld geográfiai elnevezése a római kortól kezdve a legutóbbi időkig Palesztina volt, amelyben könnyen felismerhető a filiszteus népnév. Filisztea az ókorban az Izráel népe által lakott országtól délnyugatra terült el a Földközi-tenger partvidékén. Neve a hellenisztikus korban használatossá vált a beljebb fekvő területek jelölésére is. A rómaiak aztán kizárólagossá tették a Palesztina nevet a zsidók egész hajdani országára, mint római provinciára, az utolsó nagy zsidó nemzeti felkelés, a Bar-Kochba-féle lázadás leverése után (Kr. u. 135), hogy még a Júdea nevet is kitöröljék az emlékezetből.

Az ókori történelem folyamán egyéb elnevezéseket is használtak az országra. Egyiptomi feliratok a II. évezredben még Charu, vagy Retenu néven emlegetik; e nevek jelentése bizonytalan. - Régebbi babiloni feliratokban Amurru néven szerepel ez a terület, a szír-főniciai országokkal együtt. Amurru a babiloni tájékozódás szerint ugyan „nyugati országot” jelentett, de egyúttal népnév is volt: az Osz.-ből emóreusok, emóriak néven ismerjük Palesztina őslakóinak egy rétegét.
Az izraelita honfoglalás előtt azonban a legismertebb elnevezés volt a Bibliából is jól ismert Kánaán. A kánaáni elnevezés megint népnév, az ország uralkodó rétegének összefoglaló neve. E név etimológiája már ismertebb. Az amamai levelekben gyakran előforduló kinahhu szó - a Kánaán név megfelelője - babiloni szövegekből megállapíthatóan a ruhafestéshez használt bíborfestéket jelentette, melyet a palesztinai és föníciai tengerpart mellett halászott bíborcsigából nyertek. Eszerint Kánaán azt jelenti, hogy „Bíbor-ország”, a görög eredetű Fönícia név megfelelője.

A honfoglalás után e terület neve Izráel országa lett (lSám 13:19). A kettős királyság korától az „Izráel országa” név szűkebb értelemben az északi országrészt jelölte (2Kir 5:2). Ez utóbbit a Biblia említi néha Efraim országának (Ezs 7:2) a vezető törzs nevéről, vagy Samáriának is (lKir 13:32) az ország fővárosáról. - A déli országrész neve Júda lett (lKir 14:21-22), szintén a legtekintélyesebb törzsről elnevezve. A fogság utáni időben a Júda név élt tovább (Neh 2:5), melynek görögös-latinos Júdea változata volt használt - elsősorban Palesztina déli tartományának a megjelölésére (Lk 2:4).

A középkorban, főleg a keresztes hadjáratok idején lett általánosan használt a „Szentföld” elnevezés. Ma Palesztinának a zsidók által bírt területét hivatalosan Erec Jiszráélnak, azaz Izráel országának nevezik.