logo

XVII October AD

A kollégiumok szervezete.

A kollégiumok szervezete az alapszabályban nyert szabályozást. Ebben kellett egyrészt a tisztségeket meghatározni, másrészt pedig szabályozni a harmadik személyekkel történő ügyletkötés módját. Pannóniában és Dáciában a kollégiumok szervezetét szabályozó statútumot nem találunk, azonban a feliratok igen sok tisztségviselő nevét megőrizték számunkra. A kollégiumi tagok hozzátartozói a sírkövek felállításakor megjelölték halottjaiknak a kollégiumban betöltött szerepét is, de maguk a tisztségviselők is. ha még életükben követ állítottak, nevük mellett utaltattak a kollégiumi tisztségre.
A kollégiumok szervezetét az irodalom még nem rekonstruálta megfelelően, ezért a pannoniai és dáciai feliratos és okleveles emlékek alapján az alábbiakban kíséreljük meg a két dunai provincia kollégiumnak szervezetét felvázolni. A feladat megfelelő megoldása annál jelentősebb, mert a fennmaradt feliratok azt bizonyítják, hogy a kollégiumok szervezete azonos volt az egész birodalom területén.

A collegium patronusa mindig egy-egy vagyonos, tekintélyes és előkelő rangot, esetleg hivatalt viselő férfi volt. A vallási kultuszok ápolására alakult kollégiumok általában nem választottak patronusokat. Ennek magyarázata az lehet, hogy a tisztán vallási kollégiumok patronusukként azt az istenséget tisztelték, akinek tiszteletére a kollégium működését kifejtette; Ezek a tisztán vallási jellegű kollégiumok tulajdonképpen a papság kollégiumai voltak. Ilyen papi jellegű kollégiumokkal is találkozunk Dáciában.
A kollégium igazi vezetői a magisterek voltak. Feladataik között szerepelt az istenség kultuszának ápolása, annak szolgálata, a lakomák rendezése és a kollégium ügyeinek általános intézése, melyek közé véleményünk szerint a szerződések kötése is odatartozik tekintettel arra, hogy a kollégium tisztségviselői közül egyedül a magisterek azok, akik cautiót, biztosítékot kötelesek nyújtani a becsületes ügyintézés biztosítása céljából.

A kollégium vagyonkezelését a quaestorok végezték. E tisztség ellátása véleményünk szerint, nem jelentette a jogügyletek megkötésére vonatkozó feladatok ellátását is, hanem pusztán a tagdíjak összegyűjtését és a kollégium pénzben meglévő vagyonának kezelését. A kollégium legfontosabb határozatait a 2 magister, a 2 quaestor, a decuriok és princinálisok együttes ülése hozta meg. A CIL III. 1092. és 1210. sz. feliratában találkozunk a decuriones et principales kifejezéssel, s ebből állapítható meg, hogy a kollégium vezetősége néhány bizottsági taggal bővül.
Azokban a városokban, ahol sok kollégiumba tömörülő személy volt, a kollégiumok kisebb egyesületeket hoztak létre. Ezek a kis egyesületek saját hatáskörükben hozták meg határozataikat, azonban felvonulásokkor és egyéb ünnepélyes alkalmakkor, egy nagy közös kollégiumot alkottak. Sarmizegetusaban minden decurianak volt egy-egy kis egyesülete.

A történészeknek feltűnt, hogy a kollégiumok felirataikban néhány esetben megjelölik azt a helyet is, ahol a kollégium kifejtette tevékenységét. Ez azonban ritkán fordul elő. Király Pál ebből arra következtét, hogy csak azok a kollégiumok jelölték meg feliratukban városukat, ahol a városi tanács és a kollégium elöljárósága között szoros kapcsolat volt s ezen esetekben feltételezhető, hogy a kollégium bizonyos adományokat, segélyeket kapott a várostól.

Apulumban néhány esetben a kollégiumok feliratukban megjelölték városukat is, viszont más esetekben csak a kövek megtalálásának helyéből lehet következtetni a kollégium működési helyére. Azzal kapcsolatban, hogy a kollégium és a város vezetői közötti összeköttetésnek milyen jelentősége volt. Lugdumun (Lyon) példáját említi meg Boissieu, ahol Sex. Julius Januarius a centonariusoknak 500 ülőhelyet biztosított a cirkuszban és ugyancsak Lugdumunban a rhonei hajósok a nemaussusi amphitheatrumban a várostól kaptak 40 széket.
A kollégiumok felvonulások alkalmával szabályos csapatokba sorakoztak (CIL III. 3438.) és Aurelianusnak egyik diadalmenetén a történetírók feljegyezték, hogy a kollégiumok zászlói, jelvényei jelentős mértékben emelték az ünnepségek színvonalát.

A zászlótartók erre a tisztségükre igen büszkék voltak, és így a sarmizegetusai Aur. Marinus egyik fogadalmi oltárára büszkén vésette fel, hogy ő a kollégium fabrum vexilliferje.
Minden kollégiumnak meg volt a saját ünnepe, szentélyének, templomának felavatási évfordulója, a patronusoknak és más tisztségviselőknek a születésnapjai s így a kollégium tagjai társadalmi életet havonként 2—3 alkalommal is élhettek. Ezeken az ünnepnapokon a kollégium tagjai ajándékot, vacsorát, esetleg fürdőt és más juttatásokat kaptak, s így érthető, hogy minden iparos és egyszerű ember igyekezett a kollégium tagjainak körébe lépni.
A kollégiumoknak Dáciában is — akárcsak Pannóniában vagy a birodalom más részein — fényes épületeik voltak. Sarmizegetusában a faberek kollégiumának épülete fényes homlokzattal, freskókkal díszített előcsarnokkal, oszlopos tornáccal, proporticussal, ebédlővel, konyhával ellátott helyiség volt.

Apulum-ban M. Aurelius Chrestus 6000 sesterciust adományozott arra a· célra, hogy a faberek collegiuma oromhomlokzattal díszíthesse épületét:

,,M. Aurel/ius Chrestus ob honorem patronat(i) colle(gii) fabri(um) col(oniae) Apul(i) ad eytruction aetome ded(it) HS. m. VI.) (CIL III. 1212.)

A verespataki viaszostáblák egyike (CIL ni. p. 953.) azt bizonyítja, hogy a kollégiumnak, konyhamestere, szakácsa is volt, aki a bevásárolt és felhasznált anyagokról számadással tartozott a kollégium egyes vezetői — valószínűleg aquaestorok — felé.

Ha megvizsgáljuk azokat a személyneveket, amelyek a dáciai feliratokon .szerepelnek: — Kerényi kitűnő összeállításának segítségével — azt látjuk, hogy a kollégiumok patronusai 9 esetben az itáliai eredetű római polgárok közül, 2 esetben pedig a görög származású, de római polgárjoggal bíró személyek közül valók.
Az iparos kollégiumok tagjai között 23 latin nevű, a temetkezési kollégiumokban 14 latin nevű taggal találkozunk, a görögök közül 38 név szerepel kollégiummal kapcsolatos feliraton és csupán 3 Augustales-tagot találunk illyr vagy kelta eredetűt, egyéb származású pedig 5 kollégiumi tag volt. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kollégium, mint szervezeti forma a római hódításokkal terjedt el a birodalom területén és nem is szívesen vették be az egyéb származású embereket ezekbe az egyesületekbe.

Kutatásunk során a kollégiumok szervezetével kapcsolatban az a meggyőződés is kialakult bennünk, hogy a történészek által a kollégiumok tisztségviselői között felsorolt személyek nem mindannyian voltak a kollégiumok tagjai. így különösen nem a kollégium tagjai közül került ki a patronus, aki többnyire nem is választás útján kapta meg tisztségét, hanem a kormányzat (tartományi helytartó) által kijelölt személy volt, akinek az volt a feladata, hogy az állam politikai érdekeit, a császár elgondolásait, a kollégiumok működésével kapcsolatban érvényesítse. Ilyen — a kollégiumon kívül álló — tisztségviselő volt a prefectus is, aki Aquincumban minden bizonnyal a katonák soraiból került ki és feladata az volt, hogy a tűzoltás feladatának elvégzését biztosítsa.

A kollégiumi tagok közül került ki viszont: a magister a curator, a két quaestor, a decuriones et principales, valamint a vexillifer is, akik közül azonban a vexillifer — feltételezhetően — nem vett részt a kollégium ügyeinek vitelében és a határozathozatalban. Fentieket összefoglalva a kollégiumok alapszabályban rögzített szervezettel rendelkeztek, mely szerint a kollégiumban a következő tisztségeket figyelhetjük meg:

1. a) Patronus: vagyonos (lehetőleg római) (!) polgár, aki adományaival segíti a kollégiumot. (Vallási kollégiumok patronust nem választottak, magát az istenséget tartották patronusuknak)

1. b) Praefectus: a városi önkormányzat által a kollégium élére állított vezető,
aki a város egészét érintő kérdésben (így Aquincumban a tűzoltás tekintetében) volt hivatva a kollégiumot irányítani. Ilyen tisztséggel csak Aquincumban találkozunk és ott is csak a kezdeti időszakban. A praefectus feltétlenül előkelő római polgár és az is valószínű, hogy katonai rangot viselő férfi volt. »

2. a) 2 magister: a kollégium igazi vezetői, feladatuk a kultusz ápolása, a kollégium ügyeinek intézése, valamint — véleményünk szerint — a szerződések megkötése, javaslattétel a kollégiumi határozatokra.

2. b) Curator: a magisterekhez hasonló feladatot ellátó személy. A kollégiumban betöltött feladatai között azonban a császár kultusz ápolása a legfontosabb, mert csak kultikus kollégiumban találkozunk ilyen tisztségviselővel,

3. 2 quaestor: a kollégium vagyonának kezelése, a pénztár őrzése, és a tagdíjak beszedésével kapcsolatos teendők tartoztak feladataik közé.

4. Decuirones et principales: a kollégium ilyen címeket adományozott, választás útján, az arra érdemes tagoknak, akik anyagi áldozatot sem sajnáltak azért, hogy ezt a címet kapják. A decuriones et principales a kollégium „vezetőségi tagjai” voltak, akik a határozathozatalban résztvehettek (helyesebben néha csak a határozat előkészítésében működtek közre.)
A decuriok abban az esetben váltak igazi vezetőkké, ha a kollégium több apró csoportra tagozódott, ezekben a kis kollégiumokban a decurió volt a vezető s a kis kollégium önálló határozatait a közös (nagy) kollégium, vezetőségében egyrészt ismertette, másrészt pedig egyeztetést végzett a. két szervezet között.

5. Vexilltfer: a kollégium zászlótartója, aki nagy ünnepségek, felvonulások alkalmával a kollégium jelvényeit hordozta.
A kollégium szerződések útján is foglalkoztatott néhány személyt, akik közül az alábbiakat ismerjük a feliratokból:

6. Defensor: a kollégium jogi képviselője, aki az egyesületet peres eljárásokban képviselte.

7. Konyhamester: munkadíj ellenében a konyhai munkálatokat látta el. S végül tulajdonban tarthatott a kollégium néhány rabszolgát is,

8. Rabszolgák: a kollégium épületének személyzete.


Forrás: Biró János: Kollégiumok a római Daciában