logo

XVII October AD

A kollégium tagjainak jogai és kötelezettségei

Az általunk vizsgált kollégiumok tagjainak jogai között legfontosabb jogosultságként a gyülekezés lehetőségét állapíthatjuk meg. A kollégiumok tagjai a testület megalakulása után szabadon összejöhettek székházaikban, vagy kirándulások, felvonulások alkalmával. A „coire” szóhasználat arra enged következtetni, hogy ez a jogosultság határozathozatalra való képességet is jelentett.
A tagok jelentős jogai közé tartozott a lakomákon, ünnepélyeken való részvétel, ahol a kollégiumba tömörült egyszerű emberek társadalmi életet élhettek, szórakozhattak és ezeken a lakomákon a fürdés, kenöcsölés, valamint az ehhez hasonló más élvezetek a kollégium vagyonából nyertek fedezetet.
A vallási kultusz ápolása céljából létrejött kollégiumok, de az iparos kollégiumok is, tagjaiknak temetkezési segélyt biztosítottak, amely jelentős mértékben megkönnyítette a temetkezéssel kapcsolatos költségek előállítását.

A katonai kollégiumoknál a temetkezési segélyen kívül más irányú segítséget is megfigyelhetünk, amelyre nézve a tagoknak bizonyos jogosultságuk volt. A katonák abban az esetben, ha áthelyezés vagy más fontos okból a tengeren át útra keltek, az útköltség kiegészítése céljára meghatározott összeget kaptak a kollégiumtól. Azok a katonák, akik veteránokká váltak „anularium” címén kaptak anyagi támogatást.
Ha valakit a katonai kollégium tagjai közül előléptettek - a felszerelés bevásárlásának megkönnyítése céljából - szintén anyagi támogatásban részesítette őt a kollégium.
A katonai kollégiumok még abban az esetben is adtak bizonyos anyagi támogatást, tagjaiknak, ha közülük valaki hivatását nem tudta folytatni és el kellett hogy hagyja állomáshelyét, táborhelyét, s így természetesen a kollégiumot is.
A katonai kollégiumoknál a temetkezési segélyt minden különösebb mérlegelés nélkül folyósították a tagoknak, míg az útiköltséggel, az anulariummal, az előléptetéssel, és az eltávozással kapcsolatos anyagi támogatóst csak a procurator engedélyével - feltehetően szavazás után - adták meg.

A kollégium tagjai választhatók voltak az egyes tisztségekre és megválasztásuk után élvezhették a tisztséggel járó előnyöket. Így pl. ünnepségek alkalmával egyesek dupla adagot kaptak a lakomákon, a vezetői emelvényen foglalhattak helyet, egy bíborszegélyű fehér lepel - (toga praetexta) - volt a viseletűk, két lictor kísérte őket és egyes tisztségviselőknek külön díszszéket engedélyezett a városi elöljáróság.
A kollégiumok tagjai közösen vettek részt a páros politikai életében és ezt is jogosultságaik között kell megemlítenünk, mivel a közös cél érdekében történt tömörülés következtében politikai súlyuk jelentős lehetett.

Az egyszerű tagok egyetlen kötelezettsége a díj fizetése volt, amelyet a belépéskor - egy aránylag magas összegben - kellett lefizetni, egyébként pedig csak azokban a hónapokban kellett kisebb összeget a tagoknak fizetniük, amikor a kollégium tagjai közül valaki meghalt. (Feltételezzük, hogy a tagok hozzátartozóinak halála esetén is biztosított a kollégium temetkezési segélyt a tagok számára.)
A kollégium tisztségviselőinek kötelezettségei közé tartozott a számukra megjelölt feladatok becsületes ellátása. A feladatok szempontjából a magisterek tevékenysége a legszámottevőbb, mivel ők látták el a kollégium működésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat és nekik kellett a becsületes ügyintézés garantálása céljából cautiot nyújtaniuk. A quaestorok kötelezettségei is jelentősek lehettek, ők azonban a többi tisztségviselővel együtt messze elmaradlak jelentőségben a magisterektől.


Bíró János: Kollégiumok a római Daciaban