logo

XVII October AD

A köz és magántestületek Dáciában

A testületek legfontosabb általánosan elfogadott felosztása: a köz és magántestületekre való kategorizálás. A felosztás kritériumai azonban ma Bem teljesen tisztázottak. Ha a kérdés dáciai vetületét vizsgáljuk, úgy leghelyesebb egy átmeneti formációból, az ún. canabae-ból kiindulni.
Az állam által szervezett testületek (coloniae, munincipia) és a magánosok: kezdeményezésére létrejött kollégiumok között fennálló különbséget a légiók: mellett kialakuló polgári telepeknek, a ,,canabae”-nak vizsgálatával lehet különösen kifejezésre juttatni.
Dáciában - a római kori feliratokat és egyéb emlékeket megvizsgálva -azt a jelenséget figyelhetjük meg, hogy azokon a helyeken, ahol még a községi, szervezet nem alakult ki, - ahol csupán a légió mellett jött létre egy egészed, kisjelentőségű polgári település, a „canabae”, - már a kollégium megalakulásának nyomait megtalálhatjuk.

Claudius Julianus 160. október 4-én Claudius Philetus-szal kötött adás-vételi szerződésében ugyancsak az „actum Kanabis Legionis XIII. Geminae Ilii nonas Octobres Bradua et Varo cos.” kifejezés szerepel.
A „canabae” tehát azokon a helyeken alakult ki, ahol a légiók mellett bizonyos polgári lakosság is letelepedett. (A katonák feleségei és gyermekei, a kiöregedett veteránok, a kereskedők, a markotányosok és az ipari foglalkozást végzők a légiókkal együtt letelepedtek, s mivel nem lakhattak a táborban, ezért részükre ideiglenes szálláshelyül deszkából és sövényből apró kunyhókat, színeket építettek. A „canabae” elnevezés ezekből az ideiglenes építményekből ered.) A kanabáknak nem volt városi önkormányzata, viszont Mommsen szerint a testületalkotási és gyülekezési joguk meg volt.

Ebből az elgondolásból és a feliratok tanulmányozása közben megállapítható "azon tényből, hogy azokon a helyeken, ahol városi önkormányzat még nem volt, a kollégium állított fel oltárokat, emelt emléket a kollégium hallottjainak, arra következtethetünk, hogy a kollégiumok a legtöbb esetben már a kanabákban létrejöttek.
A megalakult kollégiumok a községi vagy városi önkormányzat kialakulása után is megtartották szervezeti életüket. A CIL III. 7836. sz. feliratában a tábori tanács állított Minerva tiszteletére feliratot, egy Ampelum melletti castrumban viszont a CIL III. 7838. sz. felirata arról, tanúskodik, hogy kevés idővel a tábori tanács ezen tette után a tábor mellett kollégium alakult. A CIL III. 7839. sz. felirata egy Satumus tiszteletével kapcsolatban alakult kollégiumról ad tanúbizonyságot.
Király Pál a ,,canabae”-val kapcsolatban kifejezi, hogy a kanabák közigazgatása az első században már teljesen kifejlődött, de katonai jellegű volt. A második században azonban a polgári önkormányzat mintájára alakult ki, ezeken a településeken bizonyos testületi élet. Az ordo és a decuriok már a császárság első korszakában is megtalálhatók, de a kanabáknál hiányoznak a municipiumokat jellemző tisztségviselők. így pl. a quattuor és a duumvirek, ami azt bizonyítja, hogy a kanabák hatósági funkciókat nem gyakoroltak, hanem csak elöljárósággal rendelkeztek. Ezek a telepek tehát éppen úgy, mint minden fejlődésben levő település, kollégiumot hoztak létre, valamilyen gazdasági vagy. kultikus elgondolás köré csoportosulva.

A római légiók mellett kialakult kistelepülésekből fejlődött ki a két alacsonyabb közigazgatási egység a vicus ás a pagus, s a két magasabb, a municipium és a colonia.

Véleményünk szerint azonban tekintettel arra ,hogy a -„canabae” vicus-sá, municipium-má, vagy colonia-vá fejlődése után is megmaradtak a kollégiumok, arra következtethetünk, hogy a kollégiumoknak általános közjogi .feladataik nem voltak.


A Digesta a testületekkel kapcsolatban kétféle elnevezést használ:
1. universitas (corpus)
2. collegium.

Az „universitas” fogalma alá tartoznak véleményünk szerint azok a testületek (municipumok, coloniak stb.), amelyek az államhatalom gyakorlásának, megkönnyítése céljából az államszervezet kezdeményezésére alakultak ki. Ezek a köztestületek, jogi személyekké csak akkor válnak, amikor jogképességre és vagyonra tesznek szert.

A „collegium” elnevezés alatt pedig azokat a testületeket kell értenünk, amelyek több hasonló foglalkozású, vagy közös elbírálás alá tartozó ember kezdeményezésére, egy magánérdeket kifejező cél megvalósítására jönnek létre, működésük módját és szervezetüket alapszabályba rögzítik, s melyek általános vagy speciális engedély által nyertek jogképességet.
Ezek a magántestületek (collégiumok).
A köztestületek - ha ez szükséges volt - jogalanyisággal rendelkezhettek, hiszen vagyonuk, képviselőjük, alapszabályban rögzített szervezetük volt és a polgári perekben a fizikai személy helyét foglalták el. Arra azonban, hogy a kollégiumok közjogi jogokat gyakoroljanak kutatásaink során példát nem találtunk.

A köztestületek és magántestületek fenti rövid elhatározását témánkkal kapcsolatban azért tartottuk szükségesnek, mert tanulmányunkban azokkal a jogképességgel felruházott testületekkel fogunk foglalkozni, amelyek magánérdeket kifejező cél elérésére jöttek létre.


Bíró János: Kollégiumok a római Daciaban