logo

XVIII October AD

Császári provinciák (élükön legatus Augusti pro praetore)

1. Aquitania (Kr. u. 17), praetori,

2. Arabia (Kr. u. 106).

3. Armenia (Kr. u. 114).

4. Belgica (Kr. u. 17), pratori.

5. Britannia (Kr. u. 44) consularis.

6. Cappadocia (Kr. u. 17), Trajanus óta consularis.

7. Cilicia (Kr. e. 102), Kr. előtt 22–Kr. u. 117-ig senatusi.

8. Dacia (Kr. u. 107), 168 óta consularis.

9. Dalmatia (eredetileg Illyricum Kr. e. 167), Kr. e. 11-ig senatusi. Consularis.

10. Galatia (Kr. e. 25), praetori.

11–12. Germania inferior és superior (Kr. u. 17), mindkettő consularis.

13. Hispania inferior s. Tarraconensis (Kr. e. 197), consularis.

14. Judaea (Kr. u. 66), praetori.

15. Gallia Lugdunensis (Kr. u. 17), praetori.

16. Lusitania (Kr. e. 27), praetori.

17. Lycia és Pamphylia (Kr. u. 74).

18–19. Moesia (Kr. e. 9), később M. inferior és superior, mindkettő consularis.

20. Noricum (Kr. e. 16), Marcusig (Kr. u. 161–180) procuratori.

21. Numidia (Kr. u. 37. elválasztatott Africától), consularis.

22–23. Pannonia (Kr. u. 10), consularis. Trajanus (98–117) óta P. superior consularis és P. inferior, Septimius Severusig (193–211) praetori.

24. Raetia (Kr. e. 15). Marciusig (Kr. u. 161–180) procuratori.

25. Syria (Kr. e. 23–13), consularis.

26. Thracia (46 Kr. u.) Trajanusig (98–117) procuratori. Praetori.





Marquardt, Römische Staatsverwaltung 1 (2. kiadás, 1881), 242–557. l. Schiller. Die römischen Alterthümer (Müller, Handbuch der klassischen Altertumswissenschaft, 4, 2. 2-ik kiadás, 1893) 63–67. lap. 168–193. l.