logo

XX Martius AD

Egy kiemelt térség a tartományon belül - Iónia helyzete Asia provincia részeként.

Az iónok már a korai időkben úgy érezték, városaik kedvező fekvése, de az általuk lakott régió szerencsés klimatikus adottságai révén is elkülönülnek Kis-Ázsia többi részétől. Az elkülönülésnek ez a terminológiailag is kifejezésre juttatott érzése a későbbi századok során is megmaradt. A partvidék jólétben élő, nyitott és sokszínű társadalma már önmagában véve is ellentétet képezett e jólét alapját szolgáltató belső vidékekkel.
Iónia gazdag városai (a kövezett, széles utcákon, az agorán vagy az agorát övező oszlopcsarnokokban fellépő, vitatkozó vagy sétáló – követőik népes csapatától kísért, már önmagában véve is látványosságszámba menő – elegáns és szellemes rhétoraival), s mögötte a hagyományos paraszti vagy pásztori életét élő, gyakorta nyomorúságos hegyi Anatólia ...

A római uralom másutt is megnyilvánuló nivelláló ereje itt csak kevéssé jelentkezett. Mégis, hogy az Aristeidéstől Róma-beszédében” különösképpen magasztalt Iónia valóban „a szépség úrnőjeként” jelenne meg (or. XXVI,95.), ezt túlzás lenne állítani. Városai stagnálnak, mint Kymé vagy Phókaia, vagy lassan hanyatlanak, miként Milétos.
Smyrna és Ephesos mindeközben virágkorát élte: a két város Asia provincia kereskedelmi és kulturális központjává emelkedett. Néhány kisebb város relatív jólétéről, ill. privilégiumairól is vannak értesüléseink.

Az Ephesoshoz közeli Samos szigetén például Antoninus Pius a „szabad város” jogával ruházta fel a kezdődő érvelésén a császárt alapítójaként feltüntető, jelentéktelen helyi közösséget – a korábban Ephesoshoz tartozó, majd a principatus kezdetére a samosiaktól csere útján megszerzett (Strab. XIV – 639.) – Neapolist. Ennél árnyaltabb képet azonban aligha alakíthatunk ki a tartomány egyik kiemelt regionális egységét képező Ióniáról (kulturális egységének egyik jeleként a térség tizenhárom városa más vidékekhez – így például a Halikarnassostól és Kóstól Rhodosig, ill. a rhodosi Lindosig ívelő szigeteket és part menti területeket magába foglaló dór hexapolishoz – hasonlóan, saját ,közösségi gyűléssel, koinonnal rendelkezett), bár Lydia és Karia mellett Iónia a római Asia provincia egyik legjobban dokumentált területe.
Dión Chrysostomos vagy Aelius Aristeidés beszédeinek hosszabb-rövidebb közlésein, vagy még inkább ezek elszórt utalásain túlmenő irodalmi forrásaink ugyanis meglehetősen szegényesek. A Strabón (XIV – 632-650.) és Pausanias (VII 2,1-4; 3,5-6,2; 10. stb.) leírásaira is támaszkodó régészeti feltárások, valamint a nagyszámú felirat és érem alapján azonban némileg mégiscsak képet alkothatunk Iónia (s az azt körülvevő, tágabban vett térség) valós viszonyairól.


Forrás: Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat)