logo

XXX Novembris AD

Byzantium

Byzantiun, a mai Kosntantinápoly (Stambul) világhírű város a Bosporusnak a Propontisba való betorkolásánál.



Calchedonnal átellenben alapítására számos monda van, így pl. hogy a megarai Byzas alapította Kr. e. 658-ban, de szó van róla már az Argonauták mondájában. Annyi bizonyos, hogy már a legrégibb időkben belátták e pont világkereskedelmi fontosságát, nem csoda hát, ha a híres Crusokera (aranyszarv) körül annyi harc folyt.

Valószínűleg megarai gyarmatosok telepedtek itt meg először, de Corinthus szintén részt igényelt magának a város alapításában, mely szerencsés fekvésénél fogva nagyon hamar virágzásnak indult. A kelet és nyugat között vívott kemény harcokban nevezetes szerep jutott a városnak. Az ión fölkelés leveretése után a perzsák boszújától rettegő lakosok a calchedon-beliekkel együtt a Pontus Euxinusnál Mesembria gyarmatba költöztek, Byzantium pedig szétromboltatott.

romaikor_kep



A perzsa rombolás után a spartai Pausanias szerezte vissza a helléneknek (477 Kr. e.), de a dór jellegű várost, mely negyven stadiumnyi területén újra nagy tengeri hatalom lett, kényuralmával az athenaeiek karjába kergette. Ezeknek Byzantiuma világkereskedelem miatt úgyszólván életfeltétel volt, viszont Byzantium lakói az athenaeiektől várták a perzsák ellen való biztonságukat.

A peloponnesusi háborúkban is sok versengés tárgya volt Byzantium,mely leginkább Athenaehoz szított. Macedoniai Fülöp szintén sokat küzdött Byzantium.-ért, de annak szövetségétől Demosthenes elvonta.
Később Fülöp az ókor egyik legnevezetesebb ostromát intézte ellene. Athenae annyira lekötelezte segítségével, hogy Kr. e. 340-ben Athenae lakóinak polgárjogot adott.

Bár sokat szenvedett a szomszédos thraxoktól, majd a gallusoktól, kereskedelme, vámjai és termékeny talaja révén új virágzásnak indult, melyet megtartott a rómaiak alatt is, kik alkotmányát meghagyták s a civitates liberae közé sorolták. Sokat szenvedett Byzantium Septimius Severus császár alatt, mivel Pescennius Nigerhez csatlakozott, nemkülönben a barbarok betörései miatt.

Új korszaka kezdődik Nagy Constantinusszal, ki 330-ban Kr. u. a birodalom új székhelyévé tette, Róma mintájára hét halmon építette fel és Constantinopolisnak nevezte.

A tizennégy kerületre osztott s megerősített város kerülete kb. 9 km-re terjedt.