logo

XXXI Martius AD

A triumviri capitales

A triumviri (vagy tresviri) capitales (vagy nocturni) voltak azok a tisztviselők, akik csak rendvédelmi feladatokat láttak el. A hivatal a Kr. e. 3. század elején jött létre, és a Kr. u. 3. századig létezett, bár Augustus principatusa óta jelentősen szűkült a hatás-köre. A triumvirek az aediliseknek vagy a praetoroknak voltak közvetlenül alárendelve, és tőlük (ritkábban pedig a néptribunusoktól és a consuloktól) kaptak utasításokat, de saját hatáskörben is tevékenykedtek. Náluk kellett jelenteni, ha valakinek bűncselekményről volt tudomása, és hozzájuk kellett vinni a gyanúsítottat is.
Ha a triumvirek értesültek egy bűncselekményről, kivizsgálták az ügyet, majd ítéletet hoztak, és végre is hajtották a büntetést. Az ítéleteket, melyek mindenekelőtt lopás és testi sértés ügyében születtek, valószínűleg egy consilium segítségével hozták. Igazságszolgáltatási és büntető hatalmuk csak az idegenekre, a rabszolgákra és még talán a római polgárság alsó rétegeire terjedt ki. A gyújtogatók, méregkeverők, jövendőmondók, gyilkosok és tolvajok ellen vizsgálatot is folytattak. Továbbá ők felügyelték a börtönöket és a kivégzéseket is. Éjszaka pedig járőröztek a triumvirek: a tűzvédelmet látták el és szökött rabszolgák után kutattak.

romaikor_kep



Ha járőrözés során szökött rabszolgát fogtak el, illetve olyan rabszolgával találkoztak, aki nem tudott meggyőző indokkal szolgálni arról, hogy mit keres éjszaka az utcán, azt elfogatták, megkorbácsoltatták, majd visszajuttatták a tulajdonosának, vagy börtönbe vetették, ahonnan a tulajdonosa kiválthatta. Senatori rangú tisztviselők voltak, akik ezt a hivatalt pályafutásuk kezdetekor (a vigintiviratus részeként), kb. 25 évesen töltötték be, és ugyanúgy, mint az aedilisek és más magistratusok, csak egy évig voltak hivatalban, és nem volt komolyabb szakértelmük. Rendvédelmi tevékenységük hatékonyságát tehát több tényező is akadályozta: korlátozott hatáskörük, szakértelmük hiánya, egy-éves hivatalviselésük és a rendelkezésükre álló alakulatok kis lét-száma.



Mohay Gergely