logo

XXXI Martius AD

A magistratusok segédei a rendvédelemben

A rendvédelmi feladatokat segédeik útján látták el a tisztviselők. A segédek általában rabszolgák vagy felszabadítottak voltak, akiket az állam bocsátott a tisztviselők rendelkezésére, és az államtól kapták fizetésüket. Hosszú ideig, gyakran életük végéig töltötték be hivatalukat. Ők tették lehetővé a közigazgatás, illetve a rendvédelem zavartalan működését az egy évig hivatalban lévő és szakértelem nélküli magistratusok mellett. Őket tekinthetjük a reguláris rendőri erőknek. A rendvédelemmel kapcsolatban a legfontosabb segédek a viatores, a custodes, a quinqueviri uls cis Tiberim, a carnifices és a statores. A viatorok az idézéseket kézbesítették, a letartóztatásokat végezték és a fenyítő intézkedéseket hajtották végre. Nem rendes fegyverekkel, inkább csak botokkal voltak felfegyverezve.

romaikor_kep



A custodes azok az őrök, akiket a kapuknál és a falaknál vagy akár szerte a városban állomásoztattak, és rend-, valamint tűzvédelmi feladatokra vettek igénybe. A quinqueviri ulscis Tiberim elsősorban az éjszakai órákban felügyeltek a rendre, de nem tudjuk, hogy állandó alkalmazásban voltak-e, vagy csak egy rendkívüli alkalommal nevezték ki őket. A carnifexek, azaz a hóhérok a triumvireknek alárendelt állami rabszolgák voltak, akik elsősorban a halálos ítéleteket hajtották végre. Emellett ők korbácsolták meg a tolvajokat és a szökött rabszolgákat a börtön melletti oszlophoz kötözve őket, és a kínvallatást is ők végezték.

A carnifexek közmegvetés tárgyát képezték: csak a városon kívül lakhattak és nem részesülhettek tisztességes temetésben sem. Testületük a császárkorban is megmaradt, de a halálos ítéletek számának növekedése miatt ekkor már a katonaság is szerepet kapott a kivégzésekben. Végül a statores egyrészt követek voltak, akikre fontos leveleket bíztak, másrészt a bíróságokon szolgáltak és rendőri feladatkört is betöltöttek. Hivataluk a császárkor századaiban is tovább élt.



Mohay Gergely