logo

XXXI Martius AD

A városi cohorsok

Amikor uralmának első szakaszában Augustus elhagyta Rómát, a lázadások lecsillapítására nem állt rendelkezésre fegyveres erő a városban. Ezért a császár Kr. e. 16-ban kinevezett helyetteséül egy praefectus urbit a város irányítására, akinek a parancsnoksága alá rendelt 3 cohorsot, egyenként 500 fővel mint rendvédelmi erőt. Ezek a városi cohorsok (cohortes urbanae) lettek a tulajdonképpeni rendőrség a császárkorban: bár inkább készenléti rendőrséget jelentettek, vagyis elsősorban a tömegrendezvényeket biztosították és nem végeztek rendszeresen bűnüldözési és egyéb rendőri tevékenységet.

A városi cohorsok katonailag szervezett egységek voltak, de nem tartoztak a hadsereghez. Ezt mutatja az is, hogy parancsnoka, a senatori rendhez tartozó praefectus urbi, polgári tisztviselő volt, aki hivatali öltözékként togát viselt. A cohorsok tagjainak (akiket a források katonáknak, azaz militesnek neveznek) a felszerelése, ruházata, fegyverzete gyakorlatilag megegyezett a legionariusokéval. Karddal voltak felfegyverezve és nem bottal, mint a köztársaság korának rendvédelmi erői, akiknél éppen ezért sokkal hatékonyabb eljárásra voltak képesek.

romaikor_kep



Augustus uralma alatt a városi cohorsokat (akárcsak a praetorianusokat) a városban szétszórva szállásolták el. Amikor Tiberius megépíttette Kr. u. 23-ban a Castra Praetoriát a városfalon kívül, akkor a 3 városi cohorsot ott helyezték el. Így azok a csapatok, amelyeknek a feladata a rendvédelem és a polgárok védelme volt a városon belül, messzire kerültek a városközponttól, miközben a parancsnokuknak, a praefectus urbinak, távol tőlük, a forumon (a Basilica Aemilia mellett) volt a székhelye. Ennek oka, mint fenn már említettem -, hogy a császárok eleinte igyekeztek tiszteletben tartani a köztársasági hagyományokat, és nem építettek laktanyát a városon belül. Ez így volt a 3. század végéig, amikor a városi cohorsoknak új táboruk épült a Campus Martiuson: a Castra Urbana, amely már a város közepén helyezkedett el.

A praefectus urbi a 2. század végére Róma legfőbb igazságszolgáltatási tisztviselője lett: igazságszolgáltatási hatalma kiterjedt minden Rómában és Róma 100 mérföldes körzetén belül történt bűncselekményre. Mégis elsősorban azokkal az ügyekkel foglalkozott, amelyek a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésével voltak kapcsolatosak. Az igazságszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódtak a rendvédelmi feladatai is, melyek ellátására a városi cohorsok álltak a rendelkezésére. Így a praefectus urbi igazságszolgáltatási feladatkörének megfelelően a városi cohorsoknak mindenekelőtt a különböző látványosságokon, ünnepeken, játékokon kellett a rendet biztosítaniuk.

A praefectus urbi igazságszolgáltatási tevékenységét a városi cohorsokon kívül még különböző segédek is támogatták, akik letartóztatásokat és kihallgatásokat végeztek, nyomozást folytattak, végrehajtották a büntetéseket, valamint jegyzőkönyvet vezettek.


Mohay Gergely