logo

III Junius AD

Térképészet

A corpus könyveiből világosan kitűnik, hogy Caesar fontosnak tartotta a meghódítandó terület alapos felderítését is. A rómaiak teljesen idegen területen mozogtak, nem ismerték az ottani népeket és viszonyokat, ezért kénytelenek voltak egy olyan hírszerzői rendszert kiépíteni, amelynek segítségével a hadvezér a hadmozdulatokat előre el tudta tervezni, és a legnagyobb pontossággal végre tudta hajtani azokat. Mindezek mellett Caesar szövegei nagyon jól alkalmazhatóak arra is, hogy rekonstruáljuk a római hadvezetés földrajzi és topográfiai ismereteit.

Vegetius szerint „az első dolog, hogy legteljesebb útjegyzékek álljanak rendelkezésre, minden vidékről, amelyen hadműveletek folynak. (...) A legképzettebb hadvezérnek nemcsak szöveges útleírásaik, hanem térképeik is voltak azokról a tartományokról, amelyekben hadiállapot volt (...).”
Noha Caesar egyszer sem tett róla említést, biztos, hogy használt térképeket a galliai háborúban, ugyanis olyan részletességgel kezdett bele Gallia bemutatásába, mintha már évek óta ismémé a területet. Amikor a helvétek elindultak új hazát keresni, „mindössze két út állt rendelkezésükre, hogy hazájukból kivonulhassanak. Az egyik a sequanusok vidékén átvezet, a Jura-hegység és a Rhodanus között; ez azonban szűk és nehezen járható, a szekerek még libasorban haladva is csak nagy üggyel-bajjal juthatnak rajta keresztül (...). A másik út, amely a mi provinciánkon vezet át, sokkal járhatóbb és kényelmesebb, mert (...) ottfolyik a Rhodanus, s a folyón több helyt gázlók vannak. Az allobroxok legtávolabbi, a helvétek országához legközelebb eső városa Genava; innen híd vezet a helvétekhez.”

romaikor_kep



Feltehetjük a kérdést, hogy Caesarnak honnan voltak ilyen pontos értesülései az ellenséges terület közlekedési hálózatáról. A britanniai példából kiindulva szinte biztos, hogy itt is a kereskedőkre támaszkodott, akik folyamatosan járták a galliai területeket, amelyekről előbb-utóbb térképeket is készítettek. Mivel Caesar nem szól térképekről, egyes szakértők azt állítják, hogy nem is használt térképeket. Ezzel azonban nem lehet egyetérteni. A gall háborúban részletes adatokat közölt például a távolságokról: „(...) ráadásul úgy vélekedtek (a helvétek megjegyzés tőlem KB), hogy lélekszámúkhoz, harci dicsőségükhöz és bátorságukhoz képest nagyon is szűkös földterületet birtokolnak, hiszen hossza mindössze kétszáznegyven, szélessége pedig száznyolcvan mérföld.” „Caesar jól tudta: innen lehet a legkényelmesebben átkelni Britanniába, itt körülbelül harminc mérföld választja el csupán a szárazföldtől.”

Az bizonyos, hogy Caesar sem fejből rögtönözte ezeket az adatokat, hanem folyamatosan készített jegyzeteket és más segédanyagokat, például térképeket, útleírásokat. Ezek alapján írta meg a „Feljegyzéseket”, amely egyben jelentés is volt a senatusnak a háborúiról. Ebben tényszerű, pontos adatokat kellett közölnie.


Forrás: részletek Kákóczki Balázs: Hírszerzés Iulius Caesar hadseregében című munkájából