logo

XXX Novembris AD

A császári kancellária.

A kancellárián belül szakterület szerinti felosztásban négy ügyosztályt (officia) hoztak létre Claudius uralkodásának idején, amelyeknek a tevékenysége a mai minisztériumi működéshez hasonlítható. Ezek közül a princeps hivatalos levelezését végző ab epistulist kell elsőként említenünk, mivel ennek eredete Augustus korára nyúlik vissza. Az ab epistulis ügyosztály feladatai közé tartozott a helyi igazgatási tisztviselőkhöz intézett utasítások (mandata) megszerkesztése is, így munkáját feltehetően titkárok és az iratok archiválását végző személyzet segítette. Emellett tevékenységi körébe tartozott a magánszemélyek, a köztestületek, a városok és a különböző tisztviselők által a princepshez intézett jogi kérdésekre adott szakvélemények elkészítése is (fontos megemlíteni, hogy a magánszemélyek kérvényeit az a libellis ügyosztály kezelte).
A princeps által adott jogi szakvélemény elkészülhetett formális levél (epistula) vagy egyszerűen a kérdést tartalmazó irat alatti (subscriptio) feljegyezés formájában. Hadrianus uralkodása idején lovagrendű személy irányította mindkét nyelvi osztályt, a latint (ab epistulis Latinis) és a görögöt (ab epistulis Graecis) is.

Másik jelentős egység volt a pénzügyekkel foglalkozó és így a fiscus és a császári vagyon (patrimonium) könyvelését végző a rationibus ügyosztály. A magánszemélyek beadványait kezelő a libellis ügyosztály jogi szakértői vél-ményeket készített abból a célból, hogy a princeps minél megalapozottabb választ ad-hasson a hozzá érkező kérelmekre. A Severusok uralkodásának idején híres jogtudósok is ellátták az ügyosztály vezetését. A császári nyilvántartások és a könyvtári ügyek osztálya az a studiis volt.

Hadrianus idején két új kancelláriai scrinium is létrejött a jogi döntvények (a cognitionibus) és a könyvtárak, levéltárak és irattárak (a bibliothecis) ügyeinek intézésére hivatott ügyosztályok felállításával. Az a cognitionibus fő feladata a princeps által elbírált ügyeknek a császári döntéshez szükséges jogi előkészítői munka elvégzése volt.
A császár elé kerülő ügyek lehettek polgári, büntető vagy pénzügyi jogi jellegűek is. Ezért ez az ügyosztály szoros együttműködést alakított ki a fiscus tisztviselőivel, különösen annak lovagrendű jogi képviselőjével (fisci advocatus). Ez a scrinium járt el a fiscust érintő perekben mind felperesi, mind alperesi minőségben. Az a bibliothecis ügyosztály az ügy-iratok előkészítésével foglalkozott, Hadrianus az élére egy lovagrendű személyt állított.

A feliratos forrásanyag figyelembevételével megállapítható, hogy az egyes kancelláriai ügyosztályok felépítése a 2. századra egységessé vált. A scriniumokat egy lovagrendű vezető irányította, akit egy felszabadított helyettesített (adiutor), és alájuk beosztott titkárokból, ügyintézőkből, levélvivőkből és könyvelőkből álló személyzet segített a munkafeladatok ellátásában.


Forrás: Részletek Jakab Éva és Pókecz Kovács Attila Egyetemes államtörténet I. c. munkájából .