logo

I December AD

A császári hivatalnokszervezet a principatus korában.

Hatalmi célkitűzéseik megvalósításához Augustus és utódai kiterjedt apparátust hoztak létre, eredetileg magánalkalmazottaikból. Hivatali hatalmuk alapja többé nem a meg-választás volt, hanem az, hogy jogosultságainak gy akorlását másokra bízhatta (delegare, mandare), akiket belátása szerint nevezett ki és bocsátott el. Az új apparátus tagjai ettől kezdődően már nem laikus politikusok voltak, hanem rátermettségük és hozzáértésük alapján kinevezett hivatalnokok, akik szolgálataikért rangsoruk szerint megállapított díjazást (salarium) kaptak. A főként lovagrendiekből kinevezett főtisztviselők, a praefectusok a császárt Róma és Itália, valamint a provinciák kormányzatában helyettesítették.

Egyes jogosítványai gyakorlásának főtisztviselőkre delegálása ellenére a birodalom kormányzati feladatai végső soron a princeps kezében összpontosultak, akinek sokrétű teendői ellátásához szüksége volt saját ügyintéző hivatali apparátusra. E célra eleinte a császárok saját felszabadítottjaikat. többnyire művelt görögöket alkalmaztak, majd Claudius császár (41-54) állandó kancelláriai ügyosztályokat (scriniumok) hozott létre.


Forrás: Részletek Jakab Éva és Pókecz Kovács Attila Egyetemes államtörténet I. c. munkájából .