logo

XXX Novembris AD

A consilium principis.

Ennek az intézménynek az eredete is a köztársaság korára nyúlt vissza, ugyanis mintája a provinciái helytartónak kinevezett promagistratusok voltak, akik helytartói szolgálatukra népes baráti körből álló társasággal indultak útnak. Az első princepsek a consiliumukba elsősorban a szakértelemmel rendelkező felszabadítottjaikat hívták meg de senatorokat
és lovagi rangú tisztviselőket is találhatunk közöttük. A tanácsadó testületbe egyrészt a princeps-szel magán és politikai kapcsolatban is lévők, mondhatni baráti viszonyban állók (amid), másrészt az egyes katonai hadjáratokban a kíséretében érdemeket szerző és hozzá inkább politikai szálon kapcsolódó (comites) személyek kerülhettek be.

A consilium működésének a kezdetekben még nem voltak kialakult szabályai, a princeps azt hívott meg, akit a tárgyalt téma szempontjából jónak látott. A consilium elsősorban bírósági és igazgatási ügyekben adott tanácsot a princepsnek. Üléseiken a császár távollétében a praefectus praetorio elnökölt.

A 2. századtól a consilium principis működési rendje megszilárdult. Általában 12 tagból állt, amelyet 6 senatori és 6 lovagrendi tag alkotott anélkül, hogy egyszerre mindnyájan jelen lettek volna. Hadrianus uralkodása óta jogászokat is nagy számban találunk tagjai között, akik részt vettek a császári döntvények megfogalmazásában.



Forrás: Részletek Jakab Éva és Pókecz Kovács Attila Egyetemes államtörténet I. c. munkájából .