logo

I December AD

Az etruszk hódítások és Róma alapítása

Az etruszk nép eredete a mai napig tudományos viták kereszttüzében áll. Herodotos szerint az etruszkok Kis-Ázsiából érkeztek volna tengeri úton, egy másik felfogás szerint szárazföldön, az Alpokon átkelve telepedtek le Itáliában, a XIX. század végén pedig tudós körökben ismert volt egy olyan felfogás is, hogy mivel az etruszkok a halotthamvasztó kultúra hordozói inkább északról érkezhettek.
Dionysios Halikarnassus és hívei már az ókor óta úgy vélik, hogy az etruszkok nem vándoroltak be sehonnan sem, hanem Itália őslakói voltak (autochtón-elmélet). A kutatók jelentős része azt a kompromisszumos elméletet fogadja el, miszerint az etruszkok olyan civilizációt alkottak, amely helyben (in situ) fejlődött, és az évszázadok során különféle etnikai elemeket is magába fogadott. Mindenesetre az etruszk nép a Kr. e. VII. századtól kezdődően feliratokkal is bizonyítottan jelent volt az Appennin-félszigeten.
Az etruszk nyelv az indoeurópai nyelveket megelőzően alakult ki (egyes feltevések szerint a nyugat-anatóliai vaskori nyelvekkel mutat analógiát). Az etruszk nyelv kérdése inkább az eredettel kapcsolatos probléma, mivel olvasása már nem okoz problémát a kétnyelvű (pun-etruszk) feliratoknak köszönhetően. Társadalmuk alapvetően két nagy csoportra oszlott, az előkelőkre és a nem szabad alávetettekre.

A Kr. e. VIII. században Itália nagy részére a falusias, tanyasias (vicus, pagus) települési forma volt a jellemző. Két térségben azonban már ettől az időszaktól kezdődően fejlett városokkal is találkozunk: a görögök által gyarmatosított DélItáliában (Magna Graecia) és az etruszkok által lakott területeken.
Az etruszk urbanizációt részben az antik szerzők leírásai, részben a régészeti kutatások eredményeképpen ismerjük. Az etruszkok ugyanis egy sajátos szertartás (ritu Etrusco) során alapították meg városaikat, amelyeket általában városfallal vettek körül, és előre meghatározták a kapuk helyzetét. Városaikat a négy világtájnak megfelelően négyfelé osztották (latin elnevezéssel cardo és decumanus vonal).

Miután az itáliai félsziget déli részén létrejött fejlett kereskedelemmel rendelkező görög gyarmatvárosok (Krotón, Sybaris, Poseidonia, Tarentum) veszélyeztették az etruszkok hegemóniáját, ami az északi és a déli etruszk területek egyesítéséhez vezetett. Ennek következtében az etruszkok kiterjesztették befolyásukat Latiumra is.
A rómaiak tőlük tanulták meg az írást, és az építészeti kultúrájukat, valamint a fejlett földmérésre vonatkozó ismereteiket is átvették. Az etruszk kereskedelem prosperitásának hatására a rómaiak gazdasági élete is fellendült vallási kultuszaik (pl. a jóslás tudománya, amit a rómaiak disciplina Etrusca elnevezéssel illettek) is modellként szolgáltak számukra.

Maga az etruszk nyelv azonban csak kis mértékben gyakorolt hatást a latinra, így feltételezhetően a hivatalos államnyelv az etruszk uralkodók idején is a latin maradt. így megállapíthatjuk, hogy Róma városát is Etruriában alapították meg.
A fennálló latin királyságot, amely a gentes szövetségén alapult, felváltotta a városkirályság. Ennek következtében a történetírás által Róma utolsó három királyának tekintett uralkodó valójában Rómának, mint városnak az első három uralkodója. Közülük ketten etruszk származásúak: az első király, Tarquinius Priscus és az utolsó, Tarquinius Superbus, míg Servius Tullius kapcsolódik az etruszk dinasztiához.
Róma városának megalapítását így az etruszkokhoz köthetjük, amelynek egyrészt régészeti bizonyítékai vannak, másrészt a város és az azt körülvevő városfalak (pomerium) jogi meghatározása is erre utal.

A Kr. e. VII. századtól kezdődően Róma régészeti arculata jelentősen megváltozott. Fontos urbanisztikai változások zajlottak le. Ezeknek a változásoknak a kiindulópontja a mai Fórum mocsaras vidékének lecsapolása volt. Erről a környékről eltűntek a korábban jellemző kunyhószerű épületek, és a tereket is elkezdik kövezettel borítani. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Róma városának alapítása az etruszk uralom idejére esik. A város alapítását a Kr. e. 620-580 közötti időszakra datálhatjuk.
Az új Forum lett a gazdasági és politikai központ. A korábbi falvak egységesítésével létrejövő város elsőként a korábbi temetkezőhelyeket számolta fel, azokat a város határain kívülre száműzték. Ebből az időszakból származik a Regia épülete (kapcsolatban áll a királyt jelentő rex szóval), valamint a Vesta-templom lekövezése, amely a város szent helyévé is lett.
A Capitoliumon az első etruszk király, Tarquinius Priscus templomokat emeltetett az etruszk eredetű isteni triásznak (Iuppiter, Iuno, Minerva). Az etruszk királyok cirkuszt építtettek, kialakították az állatokkal történő kereskedés helyéül szolgáló vásárhelyet (Forum Boarium). A város alapításáról fennmaradt rítusok is az etruszk alapítás hipotézisét erősítik.

A várost körülvevő falak (pomerium) kijelölése feltehetően az első etruszk királyhoz köthető. A pomerium létrehozásával a római közjog egyik alapvető intézménye is létrejött. A pomeriumon belüli hatalom kizárólagosan polgári hatalom, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a városfalakon belül a király nem gyakorolhatta katonai jogköreit.
A városalapítás rítusából fakadóan a pomeriumon belül nem csak a temetkezési helyek szűntek meg, és kerültek azokon kívülre, hanem minden fegyveres és harci gyűlés tiltott lett. Ez alól kivételt csak a győztes hadvezérnek a tiszteletére rendezett diadalmenet (triumphus) jelentette. A városfalakon belüli térben (intra muros) egy speciális auspiciumma járó polgári főhatalom (imperium domi) alakult ki. A polgári hatalom jellegzetes tevékenysége az igazságszolgáltatás (iurisdictió) lett.

Az etruszk királyok idejében ez a jogkör csak az uralkodót illette meg, vagyis a „király mondta meg a jogot” (tus dicere, főnevesített formában iurisdictió). A király meghatározott igék (do, dico, addico) használatával nyilatkoztatta ki az elé terjesztett ügyben hozott végső megfellebbezhetetlen ítéletét.
A királyt jogszolgáltató munkájában az őt körülvevő személyzet tagjai segíthették (a bizonyítékok vizsgálata, a kár felmérése, a peres dolog értékének felbecslése). A pomeriumon kívül az auspicium az etruszk királyt korlátlan hatalommal ruházta fel, ezt a katonai föhatalmat nevezzük imperium militiae-nek.


Forrás: Pókecz Kovács Attila A királyság államszervezete az ókori Rómában