logo

XXI Novembris AD

Miért érdekes a regimen morum a jogi felelősség szempontjából

A föltett kérdésre legalább három, akár önmagában is kielégítőnek minősíthető válasz adható. Az első egyszerű, történeti indok. Az események konkrét formában történt meg-valósulása a jog társadalmi funkcióira tekintettel komoly relevanciával bír, ezért a jogtudományi spekulációnak mindenkor figyelembe kell vennie a történeti realitást.
A ius normái csupán fokozatosan, hosszú történeti fejlődés eredményeképpen terjedtek ki olyan területekre, amelyeket korábban a mos szabályozott. A társadalmi együttélést korábban egyfajta feladatmegosztás keretében közösen irányító praetor és censor közötti egyensúly a Kr.e. 1. században ingott meg. Ekkor került sor a jogi normák nagyszabású expanziójára, amelynek során számos tényállás a regimen morum alól iurisdictio alá került. A boni moresra vonatkozó utalás szerepel több, iniuria tényállásokat szabályozó praetori edictum szövegében is. Ennek következtében vált az antik regimen morum és a modern jogi felelősségre vonás tárgyi hatálya számos esetben megegyezővé.

A második szempont dogmatikai, elméleti jellegű. Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a regimen morumban rejlő egyes elemek jórészt felelősségi jelenségként értékelhetőek. A harmadik indok szerint a jogi felelősség etikai színezetű társadalmi-kulturális jelenség, így releváns lehet egy másik, bizonyos szempontból erkölcsi vonatkozásokkal is bíró intézménnyel való összevetése. Különösképp azért, mert egyes szerzők a felelősséget olyan kétfelé nyitott intézménynek tekintik, amely lehetővé teszi a jogalkalmazás etikai befolyásolását.


Forrás: Deli Gergely A censori regimen morum mint a felelősségre vonás intézménye