logo

XXII Novembris AD

Az összevethetőség problematikája

Az összevethetőség logikai előfeltétele a hasonlóság egy bizonyos minimális szintje. A két fogalom (a regimen morum és a jogi felelősség) hasonlósága bizonyos, a későbbiekben részletesebben tárgyalt felelősségi jelenségek mentén állapítható meg. A similitudo mellett szükséges a közös elem, a tertium comparationis tételezése is. A similitudo és a tertium comparationis fogalmai élesen elkülönítendőek egymástól. A hasonlóság ugyanis összehasonlítás nélkül is létező, a tárgyakban immanensen benne rejlő, a szemlélőtől független létező adottság.
Az úgynevezett tertiumot ezzel szemben az aktív, célratörő, megismerésre éhes emberi tudat emeli ki e tényezők sokaságából, és teszi összehasonlító tevékenysége sarokkövévé. Nem véletlen, hogy az új eredményeket hozó összehasonlítások általában nem fogalmi, hanem funkcionális alapúak. Ez utóbbiak ugyanis közvetlenül az emberi beleértettségre szorítkoznak, a komparáció alapjául nem az amúgy is objektíve adottat, hanem az ember által minősítettet, a szubjektívet, a számára értékeset teszik. E paradigmának megfelelően analízisünk funkcionális jellegű lesz.

Az árnyalt eredmény elérésének érdekében számba kell vennünk a konkrét összehasonlítás fogyatékosságait is. A felmerülő problémák közül kettőt már korábban is érintettünk. Az egyik a vizsgált jelenségek közötti időbeli távolság, a másik a mindkettőre jellemző fogalmi tisztázatlanság vagy éppen tisztázhatatlanság. A harmadik megkérdőjelezhető elem összehasonlításunkban az, hogy a fogalmak vizsgálata kapcsán eltérő műfajú szövegekre vagyunk utalva. A regimen morumra vonatkozó ismereteinket többnyire az annalista irodalomból (Livius, Dionysios és Plutarchos műveiből) vagy filozófiai jellegű írásokból (Cicero) merítjük, míg a jogi felelősség fogalma kapcsán elsősorban modern jogtudományi fejtegetéseket hívhatunk segítségül.
Problémát jelent a regimen morumra vonatkozó források relatív elégtelensége is. A potenciálisan milliós nagyságrendű, így akár statisztikailag is kezelhető számú censori felelősségre vonás közül forrásaink mindössze néhány száz esetet őriztek meg. Felmerül a kérdés, hogy a ránk maradt feljegyzésekből nyerhető-e egyáltalán valós kép az erkölcsbíráskodás igazi jellegéről.
A funkcionális összehasonlítás révén e hibatényezők jelentősen mérsékelhetőek. Hiszen ilyen megközelítés esetén nem a történelmi helyzettől és kortól függő, önmagukban igen jelentős eltérések, hanem az intézmény által betöltött társadalmi szerep kerül górcső alá, amely viszont már viszonylag kevés számú forrásból, és a nem ki-fejezetten jogi jellegű irodalomból is nagy biztonsággal megállapítható.


Forrás: Deli Gergely A censori regimen morum mint a felelősségre vonás intézménye