logo

XXVIII Novembris AD

Nőstényfarkas és bikaborjú

romaikor_kep



A korai Róma talán legismertebb szimbóluma a ma is Rómában található, a Capitóliumi Múzeumban őrzött ún. capitóliumi farkas. A nőstényfarkas a köztársaság korának érmein is megjelent, de már az etruszk uralom idején szobor formájában is megörökítették. Közösségi szimbólum, amely a későbbi Róma helyén megtelepedett latin és szabin pásztorok totemisztikus elképzeléseiről tanúskodik.
A nyájaikat pusztító ragadozó előbb félve tisztelt állatős, majd Róma legendás alapítóinak, Mars hadisten fiainak táplálója lett. A város mondai "alapítói", az isteni eredetű ikertestvérek, Romulus és Remus - úgy hitték - az anyafarkas tejével együtt magukba szívták annak bátorságát is.

Az ősi Itália más, korai népei a bikaborjakban vélték megtalálni mitikus-totemisztikus őseiket. Ebben a felfogásban maga a félsziget elnevezése (Itália) is a bikaborjak (vituli) földjét jelenti. Olyan földet, ahol az ifjú bikákhoz hasonló küzdőképességgel bíró, s ekként a közösség egészének tartós gyarapodását is biztosító harcosokból álló törzsek élnek.



Szlávik Gábor: Tóga, tunika, vesszőnyaláb