logo

XXVIII Novembris AD

Comitia curiata

A királyság alatt Servius Tulliusig csak egyféle nép-gyűlés volt, a comitia curiata, vagyis a 30 curiába osztott patríciusok gyűlése. Minden curia a maga kebelében előre megállapította szavazatát, mert minden curiának csak egy szavazata volt. A határozathozatalra abszolút többség, azaz 16 szavazat volt szükséges. A comitia curiatát a király vagy az ő megbízásából a tribunus celerum hívta össze a comitiumra, ahol az áldozat bemutatása után előterjesztette a tárgyat, melyre igennel vagy nemmel szavazhattak. A tárgyhoz hozzászólni nem volt szabad.


Jogköréhez tartozott:

Az interrex javaslata alapján a király megválasztása s a legfőbb hatalomnak (imperium) átruházása külön törvénnyel, az ú. n. lex curiata de imperio-val.

Fellebbezés esetén a végső ítélet kimondása.

Plebeiusoknak a patríciusok közé való felvétele, végrendeletek és örökbefogadás ügyében való intézkedés.

Határozatait a senatus erősítette meg (patrum auctoritas).

A comitia curiata jelentősége a comitia centuriata életbelépése után egyre csökkent, mert hatalmának legnagyobb része erre szállott át. A gyűlést a maior potestas-szal bíró magistratus hívta össze a comitiumra. Itt avatták fel a papokat és itt hirdette ki (calare) az elnöklő pontifex maximus a naptárt is. Ilyenkor a gyűlést comitia calata-nak szokták nevezni.



Forrás: Fehér Adorján Római régiségek.