logo

XXVIII Novembris AD

A comitia centuriata

A comitia centuriata a Servius Tullius-féle reform alapján centuriákra tagozott nép (populus) gyűlése volt. A gyűlést csupán imperiummal rendelkező magistratus hívhatta össze a pomeriumon kívül, rendszerint a Mars-mezőre. Napját és tárgyát előre közzé kellett tenni.A gyűlés napján az összehívó magistratus a gyűlés helyén (tehát a Mars-mezőn) hajnal előtt az augur segítségével auspiciumokat végzett.
Ha az augur azt jelentette, hogy a jelek nem kedvezők (obnuntiatio), akkor a gyűlést elhalasztották (alio die), ha ellenben kedvezőek voltak, akkor a magistratus a kürtökkel jelt adatott (classicum canere), hogy a gyűlés megtartható.
A gyűlés napján a fellegvárra (arx) kitűzték a vörös lobogót (vexillum russeum) s a mons Janiculusra az esetleges támadások visszaverésére fegyveres őrséget rendeltek. A nép már kora hajnalban tódult a Marsmezőre, mert a gyűlést egy nap alatt okvetetlenül be kellett fejezni.

Miután a magistratus a pontifexek és augurok segítségével az egybegyült nép színe előtt az áldozatot bemutatta, először concióba hívta a népet, azután a gyűlés tárgyát terjesztette elő ezekkel a szavakkal: «Quod bonum, felix, faustum fortunatumque sit».

Ha törvényhozó gyűlés volt, itt mondották el véleményüket az illető törvényjavaslatról; a választógyűlés alkalmával itt ajánlották vagy kifogásolták az egyes jelölteket; ha pedig bíráskodtak, itt hangzottak el a vádlóés védőbeszédek, miután előzőleg legalább három concióban a vizsgálatot befejezték.
A concio után a magistratus a comitiát megnyitotta s a népet ezekkel a szavakkal szólította fel a szavazásra: «Velitis, iubeatis Quirites (például ut M. Tullius in civitate ne sit)». Erre az egyes classisok és centuriák zászló alatt a szavazó helyiségbe vonultak (discedere in suffragia). A szavazást a lovagok 18 centuriája kezdette meg, majd az I. classis 80 centuriája következett. Ha ezek (tudniillik a legvagyonosabbak) összetartottak, a többség már megvolt, a szavazást tehát beszüntették. Minthogy ekképp a nép szavazati joga (ius suffragii) csak látszólagos volt, azért a Kr. e. III. századtól kezdve sorshúzás határozta meg, hogy melyik centuria kezdje meg a szavazást (centuria praerogativa).

A titkos szavazáshoz minden polgár viasztáblát (tessera) kapott és pedig, ha választógyűlés volt, egyet s arra a jelöltek (candidati) közül annyi nevet írt fel, ahány magistratust kellett választani. Törvényhozó gyűlések alkalmával minden polgár két táblát kapott ezzel a felírással: U. R. (= uti rogas = igen) és A. (= antiquo = nem). Végül a bíráskodó gyűléseken minden szavazó hármat, ilyen betűkkel: A. (= absolvo = felmentem), C. (= condemno = elítélem) és N. L. (= non liquet = nem vagyok a dologgal tisztában).
A szavazótáblákat akkor kapták, mikor a keskeny hidakon (pontes) át a bekerített szavazóhelyre (saepta) mentek, hol a táblák egyikét az ott álló kosárba dobták. A szavazás után a kosarat (cista) a szomszédos épületbe (diribitorium) vitték, ott a szavazatszedők (diribitores) a szavazatokat összeolvasták s pontokkal jelezték (puncta ferre = szavazatot kapni). A szavazás eredményét a magistratus kihirdette (renuntiatio) s a népet e szavakkal bocsátotta el (dimittere) : «Si vobis videtur, discedite Quirites».

A comitia centuriata határozatait jóváhagyás (patrum auctoritas) végett a senatus elé kellett terjeszteni. A senatusnak ez a jóváhagyó joga azonban a törvényhozó comitiákra nézve Kr. e. 339 óta, a választógyűlésekre nézve pedig 287-től fogva üres formalitássá lett, amennyiben ettől kezdve a jóváhagyást már a törvényhozó, illetőleg a választógyűlés előtt meg kellett adnia.
Az elfogadott törvényt (lex perlata) érctáblára vésve az aerariumba helyezték.


A comitia centuriata hatásköréhez tartozott:

A magasabb tisztviselők (consul, praetor, censor) választása; törvényhozás és támadó háború esetén a hadüzenet; fellebbezés esetén a bíráskodás.


Forrás: Fehér Adorján Római régiségek.