logo

V Sextilis AD

Herodes egész Syria helytartója .

Malichos megmérgezi Antipatrost. Malichos meggyilkolása.



Ebben az időben kezdődött az a nagy római polgárháború, amelynek közvetlen oka az volt, hogy Brutus és Cassius orvul meggyilkolta Caesart. Ez a gyilkosság kimondhatatlan izgalmat keltett. A főemberek viszályba keveredtek, és mindegyik a maga egyéni érdekei szerint csatlakozott ahhoz a párthoz, amelytől a legtöbb előnyt remélhette. Cassius elindult Syriába, hogy az Apameia mellett állomásozó csapatokat megnyerje magának. Itt Murcust kibékítette Bassusszal, békét teremtett az egymással marakodó légiók közt, és Apameiát felszabadította az ostrom alól. Aztán hadserege élén végigvonult a tartományon, és minden városra szinte elviselhetetlen hadisarcot rótt ki.

Mikor a zsidókat is 700 talentum megfizetésére kötelezte, Antipatros -Cassius fenyegetéseinek hatása alatt - a pénz gyors előteremtését fiaira és néhány rokonára bízta; ezek közt volt az iránta ellenséges indulatú Malichos is, annyira sürgős volt a dolog. Herodes volt az első, aki a római vezért kielégítette, mert a Galileából rá eső részt, 100 talentumot, beszállította, és ezzel elnyerte Cassius elismerését, aki most már a többieket megrótta késedelmeskedésük miatt, és a városok ellen is haragra lobbant.
Gophna, Ammaus és két más kisebb város lakosait rabszolgaságba hurcolta, és Malichost halállal fenyegette meg, mert lagymatagon intézte a pénz behajtását. Róla és a többi városról Antipatros azzal hárította el a veszedelmet, hogy hamarosan lefizetett még 100 talentumot, és ezzel Cassiust lecsillapította.

De Cassius elvonulása után Malichos egyáltalán nem bizonyult hálásnak Antipatros iránt, inkább titokban áskálódott ellene, pedig már ismételten megmentette az életét, és mindenáron el akarta tenni láb alól, mert Antipatros mindig gátat vetett aljasságainak. Antipatrost nyugtalanította ennek az embernek a hatalma és ravaszsága, tehát átment a Jordán túlsó partjára, hogy az esetleges orvtámadás elhárítására hadsereget toborozzon.
Mikor Malichos észrevette, hogy leleplezték, szemtelenül megkörnyékezte Antipatros fiait: Phasaelt, Jeruzsálem parancsnokát, és Herodest, a fegyverraktár felügyelőjét, mentegetődzésekkel és esküdözésekkel rávette, hogy békítsék ki őt atyjukkal. Sőt, mikor Murcus, az akkori syriai helytartó, Malichost felforgató üzelmei miatt ki akarta végeztetni, maga Antipatros járt közben az érdekében, és megint megmentette az életét.

Mikor kitört a háború, egyfelől a fiatalabb Ceasar és Antonius, másfelől Cassius és Brutus pártja között, Cassius és Murcus hadsereget toborzott Syriában, és mivel tapasztalták, hogy Herodes hathatósan kezükre járt ebben, kinevezték egész Syria helytartójának, s egy gyalogos és lovas csapatot adtak parancsnoksága alá. Sőt azt is megígérte neki Cassius, hogy a háború befejezése után megteszi Judaea királyának.
Antipatrosnak azonban az életébe került fiának ez a nagy hatalma és a fényes méltóság ígérete. Mert Malichos, aki nem jó szemmel nézte, hogy Antipatros befolyása ennyire erősödik, megvesztegette a király egyik pohárnokát, hogy keverjen mérget Antipatros italába. Így esett áldozatul egy étkezés után Malichos aljasságának ez a tetterős és vezetésre termett férfiú, akinek Hyrkanos a királyság visszaszerzését és megszilárdítását köszönhette.

A nép rendkívül felháborodott Malichos ellen, mert őt gyanúsította a gyilkossággal, de Malichosnak sikerült a gyanút eloszlatnia azzal, hogy kereken tagadott Egyúttal azonban mindenáron igyekezett megszilárdítani helyzetét, és csapatokat toborzott; feltételezte ugyanis, hogy Herodes nem marad veszteg.
Herodes csakugyan hamarosan hadsereg élén jelent meg, hogy atyjáért bosszút álljon. Mivel azonban bátyja, Phasael, azt tanácsolta, hogy ne támadja meg nyíltan ezt az embert, mert ez esetleg fellázíthatja a népet, Herodes beleegyezett, hogy meghallgatja Malichos önigazolását, s úgy tett, mintha gyanúja eloszlott volna. Atyjának fényes temetést rendezett.

Aztán Samariába indult, ahol lázadás tört ki; miután rendet teremtett, katonáival együtt az ünnepre visszatért Jeruzsálembe. Malichost megrémítette Herodes közeledése, és az ő tanácsára Hyrkanos parancsot juttatott el Herodeshez, hogy ne vezessen idegeneket a városba, mert a lakosok az ünnepre már megtisztultak. Herodes azonban sem erre az ürügyre, sem arra, aki ezt üzente, nem hederített, hanem éjnek idején bevonult a városba.
Hamarosan megjelent előtte Malichos, és siratta Antipatrost. Herodes ugyancsak színlelésre fogta a dolgot, ámbár alig tudott uralkodni haragján, de azután írásban értesítette Cassiust - aki amúgy is utálta Malichost -, és panaszt emelt atyja meggyilkolása miatt. Cassius azt válaszolta, hogy álljon bosszút a gyilkoson, és a parancsnoksága alá rendelt tribunusoknak titokban azt a parancsot adta, hogy Herodest támogassák ebben az igazságos eljárásban.

Cassius éppen ekkoriban foglalta el Laodikeiát, és mindenfelől özönlöttek hozzá a főemberek koszorúkkal és egyéb ajándékokkal. Herodes ezt az időpontot választotta a bosszúra. Malichos, aki Tyros környékén tartózkodott, gyanút fogott és elhatározta, hogy fiait, akik túszok gyanánt Tyrosban tartózkodtak, titokban megszökteti, és arra készülődött, hogy maga is Judaeába menekül. Kétségbeesett helyzetében még sokkal merészebb terv is megfordult fejében. Úgy gondolta, hogy mivel Cassius el van foglalva az Antonius elleni háborúban, most rábírja a népet, hogy pártoljon el a rómaiaktól, Hyrkanost könnyűszerrel megbuktatja, és elfoglalja a királyi méltóságot.
De a sors megcsúfolta reményeit. Ugyanis Herodes átlátta szándékait, és Hyrkanosszal együtt meghívta lakomára. Aztán odaintette egyik szolgáját, aki mellette állt, és elküldte, látszólag azért, hogy gondoskodjék a tálalásról, de valójában azért, hogy megüzenje a tribunusoknak: álljanak lesben a város előtt. Ezek tudtak Cassius parancsáról, tehát rögtön kardot kötöttek, és kimentek a folyópartra, ahol Malichost körülfogták és lekaszabolták. Hyrkanos a hír hallatára elájult, és összeesett rémületében, de lassan magáho2 tért, és megkérdezte Herodestől, ki ölte meg Malichost. Mikor az egyik tribunus azt felelte rá, hogy „Cassius parancsa”, felkiáltott:
„Így hát Cassius mentett meg engem és a hazát, mert elpusztította azt, aki mindkettőnk vesztére tört.”

Nem tudni, vajon Hyrkanos valóban így gondolkozott-e, vagy pedig csak félelemből helyeselte a gyilkosságot. Herodes mindenesetre kitöltötte bosszúját Malichoson.


Flavius Josephus
A zsidó háború
(V. kiadás)
Görögből fordította:
Révay József az irodalomtudomány doktora